2018.11.30. 08:11

Ragadozók: együtt kell élnünk

Miskolc - Kerüljük el a medvét, a farkas maga is megteszi nekünk ezt a szívességet.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztató lakossági fórumot tartott Miskolcon az elmúlt időszakban a környéken sorozatosan megjelenő nagyragadozókkal kapcsolatban, és az esetleges védekezési lehetőségekről.

Kevés résztvevő

A fórum kiemelt apropója az volt, hogy megválaszolják azokat a kérdéseket, amelyek a néhány nappal ezelőtt a Bükkben észlelt farkasok, valamint a nyáron a Miskolcon és környékén kóborló medve kapcsán felmerültek. A közelmúltban hasonló fórumot tartottak Pétervásárán és Salgótarjánban, a jövőben pedig a rendezvényt a tervek szerint Ózdon is megismétlik.

A nyár közepén megyénket keresztül-kasul kóborló anyamedve és bocsa hetekig tartotta lázban az egész országot, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pedig már akkor ígéretet tett arra, hogy fórumsorozat keretében készítik fel a lakosságot a megszaporodott nagyvadakkal való együttélésre. Közben a Bükkben egy farkascsaládról készült fotókat kapott fel a közösségi média és a sajtó, miközben a nemzeti parkok nem csak a kameracsapdák felvételeit tették közzé, amelyen farkasokat és hiúzt sikerült lefilmezni az elmúlt hónapokban, de az a hír is napvilágot látott, hogy Nagyvisnyó mellett még októberben egy lelőtt farkas tetemét találták meg.

Aktualitás tehát volt bőven, ennek ellenére szerda délután a fórumsorozat miskolci állomásán, a megyei kormányhivatal tanácstermében már nyoma sem volt a nyári láznak, a szakemberek és a média képviselői mellett alig tucatnyi érdeklődő vett részt.

A megjelenteket a házigazda nevében Bese Barnabás, a Miskolci Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetője köszöntötte, elmondva, napi kapcsolatban vannak a nemzeti parkkal és a kormányhivatal érdeke is, hogy a területen élők és gazdálkodók a legpontosabb információkat kapják meg első kézből. Örülnek annak, hogy a nagyragadozók nagyobb számban vannak jelen, de átérzik, hogy az embereknek információra van szükségük.

Kikoptak az ismeretek

Egyre nagyobb társadalmi érdeklődés övezi a nagyragadozókat, amelyeket a park szakemberei már tíz éve nyomon követnek a Bükkben, és tisztában vannak vele, hogy visszatértek a területre – mondta el Rónai Kálmánné, a nemzeti park igazgatója. Erre azonban már régen nem volt példa, és az itt élők ismeretei „kikoptak” ezekről az állatokról, az együttélés szabályait újra kell tanulnia mindenkinek. A megfigyeléseket a kameracsapdákkal tudják fenntartani, amelyeket azonban rendszeresen megrongálnak, vagy eltulajdonítanak – tette hozzá.

A határon belüli és azon túli megfigyelésekről Gombkötő Péter, a park szakértője beszélt, aki megjegyezte: több mint hétezer medve él a Kárpátok vonulatában, az érintett országok közül azonban hazánkban vannak a legkevesebben. A megjelenésük oka többek között a stabil forráspopuláció Szlovákiában, a határon átnyúló territóriumok, a szaporodás.

Az Euro Large Carnivore LIFE projektet, illetve példákat az együttélésre, külföldi gyakorlatokat mutatott be előadásában Patkó László, a WWF Magyarország szakértője. A medvéről elmondta, fontos, hogy ne etessük, vonzza a medvét az illegális szemetelés, a kint hagyott elpusztult állatok, a nem zárt edényzetű hulladék. A farkas nem veszélyezteti az embert, így vele kapcsolatban kármegelőzésről kell beszélni.

A Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programot és tevékenységüket mutatta be Szép Ábrahám, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke. Véleménye szerint az együttélésben és a kártételek megelőzésében kulcsszerepe van a pásztor, őrkutyáknak, mint amilyen az őshonos kuvasz.

Lefeküdni, ha támad

A fórumon elhangzott: a farkas, bár megfigyelni az embert, olykor követi is az erdőben, de még falkában sem fogja megtámadni, ha teheti, messzire elkerüli. Erdélyben, ahol jóval nagyobb populáció él, favágók sem találkoznak velük. Az viszont előfordulhat, hogy medvével futunk össze. Ennek elkerülésére javasolják, hogy némi zajt (beszélgetés, kis csengő a táskán) csapjunk túrázás közben. Ha meglátjuk a medvét, kerüljük el, ha ő is észrevesz minket, felemelt kézzel beszéljünk hozzá és hátráljunk el. Jó védelmet jelenthet a medvespray, amelyet magunk és az állat közé kell fújni. Ha megtámadna a medve, akkor – de csak, ha már testi kontakt van – feküdjünk hasra a földre, táskánkkal a hátunkon, kezünkkel a tarkónkat védve, és ne hagyjuk, hogy az állat megfordítson, így vészeljük át, amíg elveszíti az érdeklődését.

- Horváth Imre -