2018.11.08. 16:10

Prima-jelöltek: ők is várják a közönségszavazatokat

Miskolc - Nyolc kategória kilenc jelöltje közül választják ki az idei Prima díjasokat megyénkben. A Prima Díj jelöltjei Magyar Színház és Filmművészet, Magyar Tudomány és Magyar Zeneművészet kategóriákban.

November 10-én immár tizenegyedszer díjazzák a legkiválóbbakat, azaz adják át a Miskolci Nemzeti Színházban a Prima Gálán a megyei Prima Díjakat. Az eszme és a célok változatlanok – példaképeket állítani a társadalom elé, azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára –, a díj odaítélésének rendszere azonban megújul ebben az évben: nyolc kategória kilenc jelöltje között dől el a három díj sorsa. A zsűri mellett azonban továbbra is nagy szerepe lesz a közvéleménynek, az ő szavazataik alapján hirdetik ki idén is közönségdíjast. Hogy kikre lehet szavazni, lapunkban is bemutatjuk röviden, mégpedig a kategóriák szerinti ABC-sorrendben.

Béres Attila

Gyerekkorától a színház közelében nőtt fel, édesapja a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem esztétika-filozófia professzora, később rektora volt. Egész kis korától vonzotta a színház világa, de a sikeres érettségit követően, az akkori kommunista Románia oktatáspolitikájának következményeként, nem volt lehetősége a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar nyelvű színész szakára felvételizni. Ezért a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karára jelentkezett és nyert felvételt. Az 1989-es romániai forradalmat követően sikeresen felvételizett a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakára, 1997-ben diplomázott színművészként.

1997 szeptemberétől két éven át volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze. Ekkor érett elhatározássá benne, hogy rendezőként szeretné folytatni pályáját. 1999-ben felvételt nyert a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakára. Az egyetem elvégzése után rendezőként Egerbe szerződött, majd Pécsre. Ezt követte a Budapesti Operettszínház, ahol hat évig volt főrendező. 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóhelyettese volt, 2015-től igazgatója.

Igazgatóként és rendezőként azt vallja, hogy a színházban a legfontosabb a néző. Azért játszanak estéről estére, mert meg akarják szólítani, ki akarják szakítani a hétköznapok monotóniájából, meg akarják nevettetni, meg akarják rendíteni, el akarják gondolkodtatni. Azt szeretnék, hogy a színpadon megfogalmazott kérdések, gyötrelmek, örömök a nézőben érjenek válasszá.

Dr. Nagy Aladár professzor

Hatgyermekes családban nőtt fel, és amikor Miskolcra kerültek, ő még csak négyéves volt. Nagyobb testvérei már iskolába jártak, így tőlük minden nap hallotta a tananyagot. Mire iskolás lett, előre tudta, mi lesz a feladat, mi a tanulnivaló.

Egyik testvére Nagy Attila színész volt, aki az 1956-os forradalom idején a megyei Munkástanács elnöke lett, majd emiatt később letartóztatták. Később a családnak is váltani kellett, Esztergomba költöztek, majd gyermekgyógyász felesége miatt költöztek Miskolcra 1963-ban. A professzor a Miskolci Egyetemen kezdett el dolgozni, és ez volt az egyetlen munkahelye. Végigjárta a ranglétrát: gyakornokként kezdte, majd tanársegéd, adjunktus, docens és egyetemi tanár lett. Ez idő alatt volt tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, rektorhelyettes, az ETK és doktori iskola vezetője. 2011 óta a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzor emeritusa. Jelenleg is tagja az MTA köztestületének és a Miskolci Akadémiai Bizottságnak.

Kitüntetései közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, amit 2005-ben vehetett át. Publikációi közül 58 magyar nyelven, 17 idegen nyelven jelent meg.

Holdviola

A fennállásának 10 éves jubileumát idén ünneplő Holdviola Miskolcról indulva vált az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar együttesévé. Népdalokból táplálkozó különleges zenéjével a zenekar új stílust teremtett, és hamar az elektronikus folkzene hazai éllovasává vált. Az elektro-folknak keresztelt „holdviola stílus” azonnal felismerhető. Érzelemgazdag, modern hangzású, atmoszférikus dalok, a tradicionális népi dallamok ízléses vegyítése saját zenei ötletekkel és dalszövegekkel.

A zenekar Bánat utca című dala lett az első népdalfeldolgozás Magyarországon, mely hosszú hónapokig szerepelt a rádiós slágerlisták és lemezeladási listák élén. A Holdviola nem egyszerűen zenei koncerteket ad. A színpadra állított előadás egy összetett produkció, mely a zene, a tánc és a látvány egységével kíván feledhetetlen élményt nyújtani a közönségnek. Az előadás tánckoreográfiáit a Szinvavölgyi Néptáncműhely művészeti vezetője, Maródi Attila készíti.

A Holdviolát a dalszerző Farkas Péter álmodta meg. A több évtizedes könnyűzenei tapasztalattal rendelkező, ugyanakkor a népzene értékei mellett elkötelezett muzsikus hamar társra talált elképzeléseinek megvalósításához az egyéni játékstílusú gitáros Gál Lajos személyében. Kettejük kitartó munkája meghatározó a Holdviola sikereiben.