2018.11.24. 08:40

József nem fél, köszöni, de jól van

Miskolc - A veremben élő férfi telkén sörösdobozok hárítják a villámot, és tükrök vonzzák le a meleget.

József még mindig egy zöldségesveremben lakik, de köszöni szépen, jól érzi magát a telkén, és nem vágyik a hajléktalanokat gondozó központba. Azt mondta, szereti a vermét, mert jöhet akármilyen kemény tél, a föld alatt nem fázik. Alváshoz elég neki egy pokróc, de különben sem kell már sokáig ilyen körülmények között élnie, mert most már egészen biztos, hogy a jövő nyáron felépíti a házát – bizonygatta.

Ha elkészül a házam, fázni sem fogok, mert olajkályhám már van." Bökös József

A napokban újra meglátogattuk Bökös Józsefet (az elmúlt héten nem találtuk „otthon”), aki a Bodótetőn, a saját telkén él egyedül, már hosszú évek óta. Valamikor egy kis ház is állt a kertjében, de az leégett. Megpróbálta ugyan felépíteni, odáig jutott, hogy a falak már álltak, de az elmúlt télen leomlottak.

– Nem volt még teteje a házamnak, emiatt ázott a fala, télen pedig szétfagyott az egész – magyarázza József.

De nem búsul egyáltalán, nagy benne az elhatározás. Úgy fogalmaz, már feljebb lépett eggyel, már jobb a sorsa, mint két évvel ezelőtt. Napközben dolgozni jár. Azt ugyan nem árulta el, hogy hová és mi a munkája, de azt igen, hogy így egy kicsit több a jövedelme. Reggel fél 8-kor már indul, délután 4 körül ér csak haza. Ha besötétedik, bebújik a vermébe, és „szunya”, ahogy ő fogalmaz. Igaz, az egyik nap elfelejtette ráhúzni a vermére a vaslemezt, és kicsit beázott, most sár van odabent, de szerencsére az ágyának nem lett semmi baja.

Meleg kabát, csizma

A Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Központjának két utcai szociális munkásával jöttünk Józsefhez. László János és Csikász Árpád hasznos holmikat vesznek elő a furgonjukból. Bakancsot, téli csizmát, esőkabátot, meleg kabátot, nadrágot, pulóvert, és egy szatyrot, amiben póló, kesztyű, zokni és alsónemű lapul. József szívesen fogadja az adományokat, boldogan köszöni meg a törődést. Kap egy kis élelmet is, lecsós, tarhonyás húst, jó lesz vacsorára.

Feltűnik nekünk, hogy József a telek kapuja mellé rengeteg alumínium sörösdobozt hordott össze, a fákra pedig tükördarabokat aggatott. A férfinak tudományos magyarázata van minderre.

– Az alumíniumdobozok azért kellenek, mert hárítják a villámot. Itt a közelben volt egy ház, aminek a váza vasból volt. A lakója éppen rádiót hallgatott, amikor a villám belecsapott a házba. Az egész leégett. A tükrök pedig? Idevonzzák a meleget – mondja József, a kezével mutatja is, hogy érkeznek le a Nap sugarai a telkére a tükördarabok által. Olyan komolyan magyaráz, mintha valamiféle tudományos kutatások eredményét ismertetné.

Amikor azt kérdezzük, hogy milyen segítségre lenne szüksége, állítja, semmilyenre, de aztán eszébe jut összedőlt háza, és mégis megemlít egy-két, az építkezéshez szükséges dolgot. Szüksége lenne a habarcshoz való anyagokra (mész és homok), 4 darab 4 méteres, középvastag deszkára a tetőhöz és 4-szer 4 méteres fóliákra.

– Ha elkészül a házam, fázni sem fogok, mert olajkályhám már van – mondja nekünk büszkén.

- Hegyi Erika -