Harangodi Pacsirták a megyaszói színpadon

Megyaszó - Őrzik, továbbadják, ápolják a magyarság hagyományait.

A Megyaszói Népdalkör és Citerazenekar 1995-ben alakult és nemcsak az évek alatt kapott kitüntetéseivel írta be magát a település történelemkönyvébe, de azzal a programsorozattal is, amelyet tizenkilencedik alkalommal tartottak meg szombaton, Harangodi Pacsirta Dalostalálkozó elnevezéssel.

Minden tisztelet

A felújított Kulturális Központban Hajdú Istvánné polgármester köszöntötte a csoportokat – külön hangsúlyozva, hogy minden tisztelete azoké, akik őrzik, továbbadják, ápolják a magyarság hagyományait és nem utolsósorban a helyi népi együttest, akik sokat tesznek Megyaszó jó hírnevének öregbítéséért. A településvezető külön köszöntötte Orosz Lászlót, aki egyik alapítója és művészeti vezetője volt a májusban huszonharmadik évébe lépett együttesnek. Takácsné Almási Katalin a népdalkör jelenlegi vezetője arról beszélt, hogy a csoport elsődleges céljának, feladatának tekinti a népdalok gyűjtését, azok nagyközönség előtti terjesztését, megszerettetését.

Kodály Zoltánt idézve hangsúlyozta, hogy lehet valaki például jó mérnök, vegyész ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. Ám zeneértő nem lehet, ha hat éves korában nem kezdik rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét. Megyaszón ezt teszik már óvodás korban. Ez utóbbit bizonyította, hogy az idei találkozón elsőként léptek színpadra a Mackó Kuckó óvoda nagycsoportosai és a HON Művészeti Alapiskola néptáncos fiataljai, majd immár műsort adva a tállyai Nefelejcs Népdalkör Egyesület, a Taktaszadai Pávakör, a Bogácsi Pávakör, a tállyai Zempléni Árpád Általános Iskola citerazenekara, a Bükkábrányi Népdalkör és végül a vendéglátó Megyaszói Népdalkör és Citerazenekar. A csoportok a program végén a helyben élő Szegedi Miklósné dalos pacsirtákat jelző alkotásait kapták meg Hajdú Istvánnétól.

ÉM-SFL