Bükki madárritkaságok szerelmesei

Miskolc - A kerecsensólyom, az uhu és a szalakóta védelmét köszönhetjük az MME Bükki Helyi Csoportjának.

A nagy múltú Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-ben alakult és jelenleg Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, 8000 fős tagságával. Ebből az MME egyik legjelentősebb területi szervezete a 359 fős Bükki Helyi Csoport, amelynek működése a Bükk- és az Upponyi-hegységre terjed ki, illetve a Heves-Borsodi síkra. Legfontosabb feladataik közé az ifjúság környezeti szemléletének alakítása és kutatások, fajvédelmi programok szervezése, végrehajtása tartozik, amelyekről részletesebben Szitta Tamás, a csoport elnöke beszélt lapunknak.

Ritka fajok segítése

– Amikor a Bükki Nemzeti Park megalakult 1977-ben, még létezett Miskolci és Egri Helyi Csoport és Heves Megyei Csoport is, amely a természetvédelmi és a feltáró munkát támogatta. Aztán ezeknek a fúziójából alakult 1980-ban a Bükki Helyi Csoport, amelynek az erőssége a gyakorlati természetvédelem, ezen belül is a veszélyeztetett állatfajok segítése. Mi fektettük le az alapjait azoknak a nagy védelmi programoknak, amelyeket később átvállalt az országos szervezet és a nemzeti park, de résztvevőként máig adjuk a társadalmi munkánkat hozzá – árulta el az elnök.

Szitta Tamást arról faggattuk, laikusként hogyan kell elképzelni egy madárfaj védelmét.

– Mint minden védelmi program, ez is soktényezős feladat, alapvető a faj életmenetének ismerete, a veszélyforrások feltárása, a beavatkozások megtervezése, tehát sokoldalú helyzetelemzés. Kezdetben, amikor elkezdtük például a szalakótavédelmet, akkor leginkább a fészkelőhely-kínálatot igyekeztünk bővíteni. A madárfaj számára a ligetes táj az ideális, de az Alföld természetes vegetációját átalakították a tájidegen növények, pl. akác, nemes nyár betelepítésével. Itt a szalakóta már nem érzi otthon magát. Közben a területen felhagytak a legeltetéssel és támogatni kezdték a gyepfeltörést. Megfogyatkoztak a zsákmányállatok, és nem maradt elég búvóhely, ezért odúkat tettünk ki. Ez egy huszonnégy éve futó sikeres projekt, amelyben a szalakótaállomány meghétszereződött.

Ragadozómadár-védelem

– Nagyon látványos eredményt értünk el több ragadozó madárfajjal: a parlagi sassal, a békászó sassal, a kígyászölyvvel, a fekete gólyával, a kékvércsével és a túzokkal. A kerecsensólyomért szintén a Bükki Helyi Csoport tette egyértelműen a legtöbbet az országban. A veszélyeztetett fészkek őrzésének következtében a bükki és mátrai párok ismét sikerrel költhettek, amit több száz műfészekkel segítettünk elő. A hazánkban fészkelő 30 pár így 200-ra növekedett. Az uhu, vagy köznapibb nevén nagy fülesbagoly védelmi programját is mi kezdeményeztük annak idején. Németországból hoztunk ott tenyésztett madarakat, mert körülbelül már csak 7 pár élt Magyarországon, de mára 70-re nőtt a populáció. A sík vidéken tanyázó állatok közül pedig az ürgét emelném ki, amelynek áttelepítésével szintén mi foglalkoztunk először, és a sikerre vitt receptünket később több hazai és külföldi szervezet is átvette – mesélte büszkén Szitta Tamás.

Társadalmi munkában

– Ráadásul mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy köreinkben egyáltalán nem mindenki szakmabeli. Bár nagyobb valószínűséggel lépnek be az egyesületbe biológiatanárok, állatorvosok, erdészeti technikusok és olyan más emberek, akiknek hivatásukat tekintve is közük van a természethez. Viszont ez korántsem feltétel, mert a tanulótól az egyetemi docensig bárki lehet tag, ha vallja azokat az értékeket, amiket fontosnak tartunk. Nálam már kisgyermek koromtól egyértelmű volt, hogy állatokkal fogok foglalkozni, de a csoportban csak hobbiból tevékenykedünk, nem kapunk érte pénzt. Különösebben még az sem elvárás, hogy nagyon aktív legyen valaki, mert aki csak annyit tesz, hogy télen eteti a madarakat, ugyan­olyan értékes része a közösségünknek, mint a szervezők – folytatta beszélgetőtársunk.

Gólyatöcs az év madara

Végezetül a konkrét kapcsolódási lehetőségekről érdeklődtünk.

– Rengeteg rendezvényt szervezünk, ahová be lehet kapcsolódni. A központ kiír fix programokat, amikhez mi is tartjuk magunkat. Ilyenek a gólya roadshow, a Fülemülék Éjszakája, az év madarához kapcsolódó alkalmak, ami idén a vándorsólyom, jövőre a gólyatöcs lesz. Bekapcsolódunk a Bükki Nemzeti Park túráiba, illetve szervezzük a madarászkört Egerben és Miskolcon. Szokott lenni madármegfigyelő napunk és nyáron madárgyűrűző táborunk Tiszalúcon. A programjaink a Facebook-oldalunkon, honlapunkon folyamatosan követhetők, ahol újonnan elindítottuk a „Tudod-e?” online ismeretterjesztő rovatot is – mutatta be.

Detzky Anna