Az épített örökség csodái Alsó-Bodrogközben

Karcsa - Könyv jelent meg az Alsó-Bodrogközben végzett munkáról.

Mi lesz veled, Alsó-­Bodrogköz? Ez is lehetne a summázata annak a most megjelent kötetnek, amely a napokban jelent meg Alsó-Bodrogköz Kollégium címmel, amelynek bodrogközi, karcsai bemutatóján ott volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is.

Huszonkét település

A külhoni és a hazai magyar értéktár bővítését támogató lakitelki Népfőiskola értékfeltáró programjának köszönhetően az Alsó-Bodrogköz huszonkét települését térképezte fel negyvenhét kutató az elmúlt egy évben. Munkájuk eredményeként született meg az Alsó-­Bodrogköz Kollégium című kötet, melyben sokszínűen mutatják be a térség falvait, községeit Alsóbereckitől Pácinon át Zemplénagárdig.

Az értékfeltáró munkát végző egyetemi tanárok és hallgatók már a kötet elején megállapítják, hogy rendkívül nehéz helyzetben lévő térségbe érkeztek. Miközben természeti és kulturális szempontból fontos területről van szó, az Alsó-Bodrogköz egyike az Európai Unió legszegényebb régióinak. A vidék sorsát alapvetően és kedvezőtlenül meghatározzák a nem megfelelő állapotú utak, amelyek nem csupán az ott élők mindennapi életét nehezítik, de távol tartják a beruházói kedvet is.

Az alsó-bodrogközi települések többségében a közmunkaprogram miatt az önkormányzatok számítanak a legnagyobb foglalkoztatónak, legfeljebb néhány mezőgazdasági nagyvállalkozó tud még munkát adni a térségben élőknek, akiknek többsége Sárospatakra, Sátoraljaújhelyre jár dolgozni.

Kulturális értékek

A kötet az Alsó-Bodrogköz társadalmi-gazdasági életének jellemzőiként említi az elöregedést, az elvándorlást, az elnéptelenedést. Mindez szóba került a könyv bemutatásával összekötött Alsó-­Bodrogköz konferencián is, amelyet Karcsán tartottak.

A konferencián a jelen bemutatása mellett sok szó esett a térség jövőjéről is, melynek biztató eleme, hogy az Alsó-Bodrogköz nem kevés kulturális és természeti értéket tud felmutatni. Itt van például Közép-Európa egyik és minden bizonnyal legnagyobb összefüggő, az eredeti állapothoz közel álló, természetközeli ártéri területe a Bodroggal, a Tiszával.

Itt vannak az épített örökségek olyan csodái, amilyen a karcsai Árpád-kori templom, a műemlék ékszerdoboznak számító gyönyörű pácini reneszánsz Mágócsy-kastély, a karosi Honfoglalás-kori Látogatóközpont, a cigándi Bodrogközi Múzeumporta. Nem beszélve arról, hogy az itt élők erősen ragaszkodnak kulturális és gasztronómiai hagyományaikhoz.

A települések vezetői is igyekeznek életben tartani a faluközösséget, segíteni a társadalmi és gazdasági működőképességet tésztaüzemekkel, savanyítókkal, gyümölcsaszalókkal, gyógynövény-termesztéssel, kertészettel, önellátásra való berendezkedéssel. És persze sokat várnak a kormány készülődő Modern Falvak Programjától is.

ÉM