2018.09.24. 17:52

Ha nem nejlon, akkor mi?

Miskolc - A mai háziasszonyok el sem tudják képzelni a vásárlást nejlonzacskók nélkül.

Hazánkban is betiltanák a műanyag zacskókat, mivel azok súlyos veszélyt jelentenek a környezetre. Erre azonban nincs felkészülve például a miskolci Búza téri piac népe. Az árusok azt mondják, tíz háziasszonyból kilenc úgy jön vásárolni, hogy semmiféle szatyrot nem visz magával. Tehát, valamiféle alternatíva kell.

Papírzacskó?

Süveges Ildikó eladó zöldségeket és gyümölcsöket árul, és a zacskókérdésben teljesen tanácstalan. Egyelőre elképzelni sem tudja, hogy a jövőben mibe teszi majd az árut.

– Majd amit hoznak, abba – jegyzi meg.

Kiss István eladó is úgy reagál a zacskók betiltásának tervére, hogy „érdekes gondolat”.

– Lehet, hogy visszajönnek a papírzacskók. Emlékszem, amikor gyerek voltam, én szaladtam át ide szembe a boltba papírzacskókért, mert a szüleim is itt árultak. Persze nem tudom, hogy az mennyivel környezetbarátabb, mert a papírhoz meg fákat kell kivágni. Az az igazság, hogy régen felkészülten jöttek az asszonyok a piacra. Hoztak magukkal tartós anyagból készült szatyrokat és abba pakoltak. Ma meg már ciki ilyet hordani. Ha nem tartok nejlonzacskót, akkor nem vesznek tőlem semmit, nem tudom eladni az árut – osztja meg velünk tapasztalatait István. Megjegyzi: a környezet védelme fontos, de akkor valamilyen alternatívát kell találni a csomagolás problémájára. Olvasta, hogy egy cet gyomrában rengeteg szemetet találtak.

– Azért, mert más országok a tengerbe hordják a hulladékot, nem nekünk kellene bűnhődnünk – állapítja meg.

És a hal?

Fedorné Teréz őstermelő mosolyogva közli a megoldást.

– Vissza kell pörgetni az időt 40 évvel ezelőttre. Mert mit hoztak akkor az asszonyok a piacra? Kosarat és tartós anyagból készült szatyrot. Meg is látszott az eredménye, akkor nem volt ennyi szemét. Én nem bánom, ha nem lesz nejlon – szögezi le.

A halszaküzlet tulajdonosa, Káposzta Zsolt azonban nem ilyen optimista. Véleménye szerint a halat nem lehet másba csomagolni, csak nejlonba. Sőt, van olyan háziasszony, aki két nejlont is kér, nehogy kifolyjon a hallé a szatyrából.

– Gondolja csak el! Ha valaki élő halat vásárol, akkor a halat meg kell ölnöm, tehát még vérzik, amikor a szatyorba kerül. Ha nem teszem zacskóba, végigcsöpög a piacon, az utcán, a buszon. Azt tudom még elképzelni, hogy olyan papírba csomagolok, aminek nejlon a belseje. De az is nejlon. Ha pedig megemelik a nejlonzacskók termékdíját, az megint nem jó, mert azt a vásárlónak kell majd megfizetnie – veszi végig a lehetőségeket.

Hegyi Erika

Nem kell mindenhez

Megkérdeztük a vásárlókat is, mit szólnak a nejlonzacskók tilalmához. Bernát Lajosné úgy fogalmazott, jó is meg nem is. A nejlonzacskó hasznos, hogy ne ömlesztve kerüljenek a zöldségek és a gyümölcsök a szatyorba. A papírzacskó jó megoldás lehet, de csak részben. Mert vannak olyan gyümölcsök, amelyek megnyomódhatnak, levet eresztenek, akkor a zacskó elázik. Talán az lehetne a megoldás, hogy amit nem muszáj, azt ne tegyék nejlonba, vélekedik.

Betiltják a műanyag zacskók használatát

Évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként.

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi. Jelentős szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében – tájékoztatott az ITM.

Fejenként nyolcvan

A közlemény szerint Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. A tárca felidézte, hogy Magyarország a vonatkozó európai szabályozást évekkel megelőzve jelentős mértékű termékdíj megfizetését írta elő, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő műanyag zacskók számát.

Az ITM javaslatot dolgozott ki a műanyag zacskók felhasználását korlátozó intézkedésekről a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás keretében. A termékdíjtörvény módosításával várhatóan emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele. Ezek a gyakorlatban jellemzően a boltokban található „letéphető zacskók” és „csíkos szatyrok”. Ezen kívül nő az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, valamint a kör tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, mint például a kanál, villa, kés, keverőpálca és a szívószál – közölte a szaktárca. Az ITM tervei szerint 2021. január 1-jétől teljesen betilthatják a műanyag zacskókat. A környezetre különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását a szaktárca várhatóan már 2019. július 1-jétől betiltja. Az ilyen zacskók gyártásánál olyan adalékanyagokat használnak, ami miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, de biológiailag nem bomlik le. Az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi, viszont megnő a műanyag táplálékláncba történő bekerülésének kockázata.

A tervek szerint a műanyag zacskókra darabszámon alapuló termékdíjat kell fizetni, ami a kereskedőket jobban ösztönözheti arra, hogy ezeket a zacskókat más termékekkel helyettesítsék. Az intézkedés hatására a vásárlók is a hulladékszegényebb csomagolási, tárolási megoldásokat részesíthetnék előnyben – jelezte a minisztérium.

Óriási kárt jelent

A műanyaghulladékok jelentős része hasznosítás helyett lerakóba kerül, még rosszabb esetben a környezetet szennyezi. A természetbe kikerülő műanyag nem csak az állatfajok elpusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, végső soron az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is.