Elszippanthatja a napszámosokat a mezőgazdaságból a közmunka

Miskolc - Nehezen találnak mezőgazdasági dolgozót a szüret idejére a termelők.

Virágköltemények és utcabútorok teszik hangulatossá Girincs utcáit. A mindössze 860 lelkes kistelepülésen, több mint 150 padon lehet megpihenni. Évente közel húszezer palántát termelnek, melynek javát, a legalább 8-10 fajtából álló 14 ezer tövet kiültetik a közterekre, a többit a faluban értékesítik kedvezményes áron. Helyben sokkal olcsóbban jutnak a dísznövényekhez, mintha a piacon szereznék be. Így a házak körüli portákon is sok színben pompázik és bokrosodik a jegecske és a muskátli. Közmunkások dolgoznak az önkormányzati kertészetben és a kültéri szemeteseket, asztalokat is ők készítik.

Árnyalná a béreket

Ötvennégyezer forintot keresnek az egyedülállók, a családosoknak a gyermekek után kedvezmények járnak, így az ő fizetésük valamivel magasabb. A település vezetőjétől megtudtuk, sokan kiröppentek és alkalmazottá váltak a versenyszférában és megállják a helyüket. Ám, akadnak olyanok is, akik egészségügyi vagy egyéb okok miatt maradtak az önkormányzat kötelékében és értékteremtő munkát végeznek legjobb tudásuk szerint, míg mások kevésbé szorgalmasak. Baráth László szerint árnyalni kellene a béreket, úgy véli, igazságtalan, hogy ugyanannyit kapnak a húzóemberek, mint, azok akik épphogy elvégzik feladatukat.

– Annyit keres az asztalos, mint aki a szemetet szed, motivációs szempontból is fontos lenne, mozgásteret kapnunk a bérek mértékét illetően – fogalmazott a polgármester, majd kiemelte, községük 15 kilométeres vonzáskörzetében senki sem foglalkozik olyasmivel, mint ők, nem is szeretnének feszültséget kelteni a környék vállalkozóinak körében, hisz az állami támogatások miatt képesek a piaci ár alatt értékesíteni a saját termékeiket.

Idénymunkások nélkül

Miközben a közmunka – mint a girincsi példa is mutatja – hasznos lehet egy településnek, a foglalkoztatottaknak, és segíthet visszatalálni a piaci alapú munka világába, a piacról élő gazdákat megosztja az így előálló helyzet. Van, akinek tetszik a start program, míg más szerint ezért nincs elegendő mezőgazdasági idénymunkás. Az egyik szőlőtermesztéssel foglalkozó észak-magyarországi családi vállalkozás vezetője szerint így is jelentős a konkurencia, ezért egyre lejjebb viszik az árakat a termelők. Úgy véli, pont elegen árulnak szőlőt, nem hiányzik, hogy hasonló tevékenységbe kezdjenek az önkormányzatok.

– Évről évre egyre nehezebb napszámost találni. Aki eddig nálunk szüretelt, már nem vállalja, mert beszippantotta a közmunka. Ez hátrányosan érint minket. Mi nem kapunk annyi kedvezményt, mint a települések. Naponta legalább hatezret adunk a szüretelőknek plusz fizetjük utána az ötszázforintos járulékot és még az útiköltségét is térítjük, de a pakolók akár tízezret is keresnének nálunk, mégsem jönnek. Mezőgazdasági idénytevékenységet általában munkanélküliek végeznek – sorolja a gazdálkodó. A virágtermelők viszont nem látnak konkurenciát az önkormányzatokban.

– Évtizedek óta építem a vállalkozásom eszközállományát, ilyen adottságokkal nem bírnak ezek az állami alakulatok, a szaktudás és a széles vevőkör is nálunk van – érvelt egy másik vállalkozó.

– Édesanyámék Felső­dobszán laknak, ott is megtermelik a javakat a közmunkások. A termést – amit nem lopnak el – szétosztják a lakosságának. Zsákostól ajándékozzák a hagymát, paprikát, paradicsomot. Ez ésszerű és nemes cselekedet, ingyen jutnak hozzá az emberek az egészséges táplálékhoz. Számomra ez szimpatikus – fejtette ki Pappné Csetfalvi Ilona, az egyik szarkahegyi őstermelő.

ÉM-JA