2018.06.27. 12:07

Úgy tűnik, visszatérhetnek Miskolcra és környékére is az „elköszönt” macik

Borsod-Abaúj-Zemplén - Ideje újból megtanulnunk együtt élni az egyébként őshonos barnamedvével.

Másról sem szólnak a hírek már jó néhány hete, mint az országban kóborló medvékről. Először a valójában nőstény Robi járta be a fél országot, ő Nógrád megyétől egészen Csongrádig, Sándorfalváig vándorolt, ahol aztán elfogták, majd miután megerősödött, a szlovák határnál szabadon engedték.

Néhány nappal később aztán Sajókeresztúron vélték látni őt. Azt a tényt, hogy barnamedve járt a településen, kamera is rögzítette, azonban később kiderült, hogy ez egy másik állat volt, aki bocsával indult útnak. Akkor a medve településről településre kóborolt a Sajó völgyében, és bár már jó ideje elhagyta megyénket, Arnóton még múlt héten is látni vélték – azóta kiderült – tévesen.

Ismét jönnek

Ennek ellenére úgy tűnik fel kell készülni arra, hogy a jövőben gyakrabban találkozhatunk medvével, a szakemberek szerint ugyanis mostantól ismét nagyobb számban lesznek jelen hazánkban.

Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense érdeklődésünkre elmondta, azt pontosan nem lehet megmondani, hogy hány medve élhet szabadon a hazánkban, de illetőségi területükön négy-öt állat egészen bizonyosan él.

– Abban biztosak vagyunk, hogy ezek a medvék természetes úton jelentek meg mind a Bükki, mind pedig a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Elképzelhető, hogy élelemszerzés miatt jöttek, más feltételezések szerint a párzás miatti aktivitás hajtja őket, erről csak feltételezéseink vannak – részletezte.

Sosem tűntek el teljesen

Európában néhány évszázada még általánosan elterjedt volt a barnamedve, de egészen az utóbbi évekig néhány magasabb hegységbe szorultak vissza. Bár a XIX. század második felétől a mai Magyarország területén is egyre ritkábbak voltak a medveészlelések, Gombkötő Péter szerint azonban teljesen nem tűntek el innen. Bár nem túl nagy számban, de az 1990-as évek elején is voltak még hazánk területén. Az 1950-es évektől pedig újabb adatok vannak a fajról. Érdekes módon éppen azokon a területeken bukkantak fel, ahol manapság is észlelik az állatokat, a nyolcvanas évek közepén például a Sajó-völgyben – mondta Gombkötő Péter, aki hozzátette azt is, mivel akkor még nem voltak védettek, többnyire trófeaként végezték.

A zoológiai szakreferens felhívta a figyelmet a „katasztrófaturizmus” problémájára is, mint mondta, komoly gondot okozhat, hogy a kíváncsiskodók hamarabb jutnak el egy-egy helyszínre, mint a nemzeti parkok szakemberei.

– A területünkön felbukkant mackók eddig semmiféle agressziót nem mutattak, ők alapvetően nem keresik a mi társaságunkat, jó lenne, ha mi is békén hagynánk őket – szögezte le Gombkötő Péter.

Az elmúlt hetekben egyébként a nemzeti parkok tájékoztatást adtak ki, mi a teendő akkor, ha medvével találkozunk.

Együtt kell élnünk

Gombkötő Péter mindenkit arra biztatott, hogy ismerkedjen meg ezek tartalmával, mert nagyon fontos és sürgős is újból megtanulnunk együtt élni az őshonos nagyragadozókkal.

– Ha medvével találkozunk az erdőben, igyekezzünk úgy viselkedni, hogy ne vonjuk magunkra a figyelmét, ha még nem vett észre. Ha meglátott minket, akkor óvatosan próbáljunk meg kilépni a látóteréből, fontos, hogy ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, ne keltsünk olyan helyzetet, amelyet veszélyesnek érezhet, mert abban az esetben megpróbálhatja megvédeni magát, vagy bocsait – zárta szakember.

A Bükki Nemzeti Park munkatársai „Hagyjuk békésen a medvéket!” című közleményükben is próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy ne kutassunk az erdőben medvék után. Ehelyett észlelés esetén haladéktalanul értesítsük az illetékes nemzeti parkot, vagy a rendőrséget a 112-es hívószámon.

- Tajthy Ákos -