Örök életre, boldogságra teremtve…

Miskolc - A megújulásról és az újjászületés öröméről szól a kereszténység legnagyobb ünnepe.

A húsvéti szent három nap a pénteket, szombatot és a vasárnapot foglalja magába. A nagypéntek csütörtök estétől péntek estig tartott, hisz a zsidók mindig az előző estétől kezdték az új napot, amikor felbukkant az égen az esthajnalcsillag. Csütörtökön az utolsó vacsorára, pénteken pedig Krisztus kereszthalálára emlékeztünk. Hagyományos húsvéti vacsorát költött el tanítványaival, ebbe illesztette bele az emlékét. Kezébe vette a kenyeret és megáldotta, majd hangsúlyozta: ez az én testem, mely értetek és sokakért adatik, majd megfogta a borral telt kelyhet és így szólt, ez az én vérem, az új és örök szövetség, mely értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Itt azt is kérte Jézus, hogy emlékezetére így tegyünk majd a jövőben is. Rendelésével már előrevetítette a másnapi kereszthalálát, de csütörtökön mindez még csak szimbolikusan történt meg.

Mások szolgálatára szólít

– Nagycsütörtökön az egész keresztény világ erre emlékezett. A liturgiánknak van pár kiemelten fontos mozzanata. Ilyen a lábmosás, mely szintén erre az alkalomra vezethető vissza, hiszen az étkezés előtt Jézus megmosta a tanítványok lábát. Ez a gesztus azt is hivatott hangsúlyozni az emberiség számára, hogyha az úr lehajol és megmossa a gyarló ember lábát, akkor mindannyiunknak készen kell állni mások szolgálatára. A szent Eukarisztia megalapítása, Krisztus testének és vérének rendelése a kenyér és a bor színe alatt is erre az estére vezethető vissza – magyarázta Mikolai Vince főplébános.

Jézus tanítványaival együtt kiment az olajfák hegyére a Gecsemáné-kertbe, ahol Péter verejtékezett, Júdás pedig odavezette a katonákat, akik Jézust elfogták, és a főpap elé citálták, majd halálra ­ítélték, amiért ember létére Istenként tekint magára. Innen vitték Pilátushoz, hogy a római helytartó hagyja jóvá a kegyetlen ítéletet. Pilátus próbálta megmenteni, majd megostoroztatta, és kiszolgáltatta a vérszomjas hiénáknak.

Nagyszombati tudatállapot

Cipelte súlyos keresztjét, majd megfeszítették, meg­gyilkolták a Golgotán názáreti Jézust, a zsidók királyát. Erre a tragikus eseménysorra emlékeztek péntek délután a keresztények.

– Szent János evangéliumából olvastunk fel, és a passióval, Jézus szenvedéstörténetével foglalkoztunk. Ünnepélyes keretek között könyörögtünk az egész világért, az emberiségért, egyházunkért, hiszen Krisztus mindannyiunkért feláldozta életét – emelte ki Vince atya.

A húsvéti ünnep második napja péntek estétől szombat estig terjed, ez Jézus sírban nyugvásának időszaka. Ilyenkor nincs semmi, nincs Eukarisztia, nincs mise, nincsenek szentségek, csak a haldoklóknak viszik el az oltári szentséget, az útravalót, de ezenkívül minden egyházi szolgáltatás szünetel ezen a napon.

– Ez a hiányérzetről, az ürességről szól. Ilyenkor megtapasztalhatjuk, milyen sivár lenne az életünk Krisztus nélkül, egyház nélkül, szentségek nélkül, vallás nélkül, hit nélkül. A mai világ ilyen nagyszombati nihilista tudat­állapotban tengődik hitetlenül, hiszen a hedonista „egyszer élünk” világszemléletben dagonyáznak oly sokan. A hívő ember viszont remél, ott virraszt Krisztus sírjánál, és nem hiába, mert tanúja lesz a feltámadásnak – hangsúlyozta a katolikus pap.

Az újjáteremtés folyamata

Az ünnep harmadik napja szombat estétől vasárnap estig terjed – magyarázta Mikolai Vince. Ilyenkor tartjuk a húsvéti vigíliát, melyet régen éjfél előtt kezdtek és napfelkelte előtt fejeztek be, ám korunkban szombat este 8–9 óra tájban kezdődik és éjjel 11 körül be is fejeződik. Szép szertartássorozatról van szó, mely során visszatér a hang, a fény, a remény. A tűzszentelés mellett újra megkongatják a harangokat is, és meggyújtják a gyertyát, mely a feltámadott Jézust jelképezi. Bevonulnak a gyertyával a templomba, ahol előadják a húsvéti öröm­énekeket, majd jön az igeliturgia, több ószövetségi olvasmányt is hallhatunk ilyenkor, és az üdvösség történetének legjelentősebb állomásait is felelevenítik, majd a pap ünnepélyesen elénekli a Dicsőséget. Meggyújtják az összes gyertyát, és a könyörgések után harsány allelujázás jön, ez az örömnek, az éljenzésnek a kifejezésére szolgál. Ez végigkíséri az egész húsvétot. Az ének után az evangéliumhoz térnek vissza, és beszédek következnek. Gyakori, hogy felnőtt keresztelés is zajlik ennek a megrendítően szép ünnepnek a keretein belül, ha nincs keresztelés előtt álló felnőtt, megáldják a keresztelőkutat, az emberek megújítják a keresztségi fogadalmukat, utána pedig a pap meghinti őket szenteltvízzel. Ezután teljes pompájában folytatódik a mise, melynek végén a templom körül körmenetet is tartanak. A szent harmadik nap véget ér ugyan vasárnap estével, de a húsvéti ünneplés még egy héten keresztül tart. A húsvét­hétfővel kezdődően indul a görögök által fényes hétnek nevezett időszak, mely alatt örömteli, különleges ­liturgiák egész sorát tartják.

Az élet diadala a halál felett

– Ebben a mozzanatban az egyház újraéli a keresztséget, amely nem más, mint Krisztus húsvéti misztériumában való részesedés, vele együtt eltemetkezünk a halálba, és vele együtt új életre támadunk. Az élet diadalát hirdetjük a halál felett. A húsvét új kezdetet jelent, nem csupán természeti értelemben, hiszen tavasszal a környezet is a szemünk láttára születik újjá, hanem mélyebb spirituális szinten is. Kiváló alkalom arra, hogy újrakezdjük az egész életünket úgy, hogy olyan erős alapokra építkezünk, mint Jézus tanításai. A megváltó örök életet ígért követőinek. Húsvétkor bebizonyosodott, ez nemcsak ígéret, hanem realitás. Jézus feltámadt, így megmutatta számunkra is az örök élet felé vezető utat. Legyőzte a halált, így attól nem kell rettegnünk többé, egyszer bekövetkezik majd a mi életünkben is, de mi már tudjuk, hogy a halál csak átmeneti állomás a földi létünk és a teljes, boldog életünk között. Az új, örök élet bizonyossága, szépsége, lendülete hatja át a kereszténység legnagyobb ünnepét – zárta gondolatait Vince atya.

- Juhári Andrea -