Fülöp nálunk telel

Bodrogkeresztúr - Bodrogkeresztúr gólyája nagyon jól érzi magát a településen.

A gólyákat úgy kódolta a természet, hogy nyáron nálunk szeretnek lenni, télen pedig jóval délebbre. A nagyon hozzáértők még azt is tudják, hogy ha az áprilisban megérkező gólyapárok három-négy fiókát nevelnek nyáron, akkor jó nyarunk várható, ha ennél kevesebbet, akkor rossz nyárra kell készülni.

Nem vágyik el

Fülöp, a bodrogkeresztúri gólya ezt a kódolást másként gondolja. Több mint tíz éve nem hagyja el a települést, a Bodrog-menti faluban tölti a telet is. Mondják, eleinte szeretett volna a többiekkel elrepülni, de valamiért nem tudott olyan magasságba emelkedni. Évek óta már nem próbálkozik elmenni a többiekkel.

– Az a törzshelye, ahol most látja – mondja Mező László, amikor megkérdem, mindig abban a fészekben tartózkodik-e a gólya, ahol sikerült lefényképezni. A bodrogkeresztúri cserépkályhás maga is a közelben lakik. – Azt már nem tudom, ki nevezte el Fülöpnek, de az biztos, hogy már több mint tíz éve itt van a faluban. Más fészkekre is át szokott repülni néha, de az éjszakáit mindig itt tölti, a kocsmával szemben.

Nem azért, mintha annyira borissza gólya volna, az a fészek jutott neki abban a faluban, amely méltán nevezhetne a Magyarország legtöbb gólyafészkes települése címre.

– Azért sem vágyik el innen nagyon, mert rájött arra, hol talál mindig ennivalót – folytatja Mező László. Nem messze van innen a szemétlerakat, még Újhelyből is ideszállítják a szemetet, ott mindig talál magának ennivalót. Néhányan látták a Bodrog partjánál is, hátha ott is akad egy-két béka, de ha ott nem talál, a szeméttelep neki egy terített asztal. Látja? Most is olyan elégedetten gubbaszt a fészkén, már biztos jóllakott.

A hideg ellen is megtalálta a megoldást az élelmes szárnyas.

– Ha hideg van, akkor olyan kéményekre szokott szállni, ahol gázzal fűtenek. Ott megmelegszik, aztán megy a dolgára – mondja Mező László, aki még hozzáteszi, a faluképhez ma már hozzátartozik a gólyájuk.

- ÉM-BG -