Elektronikus nyilvántartás, szakképzés és jogi csatározások a magyar földért

Miskolc - Egyre erősödő agráriumról, államtitkári feladatokról beszélgettünk. Interjú dr. Szinay Attilával, a Földművelésügyi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárával.

Szerkesztőségünk vendége volt dr. Szinay Attila miskolci lokálpatrióta, eredeti hivatását tekintve ügyvéd, egykori politikus, aki 2014 óta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára. Munkájáról, az agráriumban várható fejlesztésekről, folyamatokról kérdeztük.

Hogyan jellemezhető ma a mezőgazdaság helyzete hazánk gazdasági életében?

A 2010 óta eltelt időszakban az agrárium hazánk gazdaságának egyik húzóágazata lett. Az agrárexport területén mutatkozó eredmények, illetve a megnövekedett kereslet a mezőgazdaságban dolgozó szakmunkások iránt a kétkedőket is meg kell hogy győzze arról, ez az ágazat fejlődik. Minden politikai vita ellenére a számok azt bizonyítják, hogy hazánk mezőgazdasága tovább erősödött az elmúlt években. Úgy, hogy közben embargó van azzal az Oroszországgal szemben, amely hagyományosan nagy piaca volt Magyarországnak. Az agrárközgazdasággal foglalkozók szerint, aki a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban prémiumtermékeket tud előállítani, az talál árucikkeinek külföldön is piacot. Jelentős a mezőgazdasági múltunk és a jelenünk is, de összességében egy európai rendszerhez képest kis országnak számítunk, ugyanakkor megvannak a piaci lehetőségeink. Főleg, ha egy V4-es összefogással lehet erősíteni a piacot.

Mit emelne ki a saját szakterületéről ebben az esztendőben?

Közvetlen szakterületem a földügyi igazgatás, ebbe beletartozik a klasszikus ingatlannyilvántartás és a polgári célú térképészet is. Jelenleg is van egy futó projektünk, amely a miskolci járást érinti, de korábban már elkezdődött a szerencsi, a mezőkövesdi és az edelényi járásban is. A projekt lényege, hogy a tsz-ek megszűnése után kialakult lehetetlen tulajdoni hányadokat megszüntesse, ezáltal a tulajdonviszonyokat rendezze. A program keretében az állam kifizeti a tulajdonosok helyett a földmérő és az ügyvédi munka költségét, illetve koordinálja azt, hogy lehetőleg 1/1-es tulajdoni hányadok keletkezzenek. Az új tulajdonosi szerkezet egyértelmű gazdasági haszna, hogy így könnyebb lesz a földdel rendelkezni, megnő a föld értéke, de használat közben is rengeteg előnye lehet még. Például számos engedélyt, így az öntözésit is egyszerűbben tudja majd a tulajdonos beszerezni. Ez a program már korábban is létezett, azonban forrás hiánya miatt elhalt. A jelenlegi kormányzat a központi költségvetésből 2,5 milliárd forintot biztosított éves szinten a probléma felszámolására. Szépen, ütemezetten haladunk az 55 ezer kérelmező esetében, ami több mint 200 ezer rendezetlen földrészletet jelent országosan. Ugyancsak az én szakterületemet érinti egy másik előkészítés alatt álló projekt, amely az ingatlannyilvántartás rendszerét reformálja meg a közeljövőben. A program az E-ingatlan nyilvántartás nevet viseli. A jövőben ennek köszönhetően sokkal több szolgáltatást, információt kaphatnak azok, akik például egy tulajdoni lapot kérnek. Az új nyilvántartásban már benne lenne az is, hogy ki a földhasználó, milyen természeti védettség alatt áll az adott terület, de akár egy 3D-s ingatlannyilvántartás is megvalósulhat, aminek az lenne a haszna, hogy a pincék, alagsori épületek is könnyebben megjeleníthetőek lennének a rendszerben. Terveink szerint a teljes ingatlannyilvántartási eljárást digitalizálnánk, hasonlóan a cégeljáráshoz. Ez azt jelenti, hogy a jogi képviselőn keresztül, de elektronikus úton kellene a kérvényeket előterjeszteni, és így jutnának adatokhoz is a felhasználók. A projekt megvalósítására több mint 13 milliárd forintot biztosít a kormány. A közelmúltban megjelent kormányhatározat döntött a minisztérium épületének felújításáról és ezen rekonstrukció bizonyos szintű koordinálása is a feladataim közé tartozik. Ez utóbbi azért több, mint egy épület felújítása, mert a Kossuth téren, a nemzet főterén egy teljesen megújított irodaház ad majd otthont a központi adminisztrációnak. Felemelő dolog ezzel foglalkozni, mert maga az előkészítő munka sem más, mint az ország történelmének egy szeletével való foglalatoskodás.

Ebben az évben az agrárszakképzés felügyeletét is feladatul kapta. Mit kell tudnunk erről a területről?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint az FM között létrejött megállapodás lényege, hogy azok a diákok, akik agrárszakképzőkben tanulnak, a gyakorlati képzést úgynevezett duális képzés keretében teljesítsék a NAK közreműködésével. Ennek az országos szintű megállapodásnak kötjük meg a megyei, helyi viszonyokra kimunkált szerződéseit Borsodban is. Reményeink szerint a megállapodások eredményeképpen a diák az iskolában kap egy jó elméleti képzést, a cégnél pedig jó gyakorlati tudásra tesz szert, így egy modern, szakszerű ismeretekkel felvértezett fiatal lép ki a munkaerőpiacra. A tanulói szerződés költségeit az állam átvállalja, továbbá azokban a szakmákban, amelyek hiányszakmák, ösztöndíjat is kapnak a diákok. Ilyen például a mezőgazdasági gépész, de nagy hiány van hentesből, pékből is. A cégek pedig keresik a lehetőségeket, mert azok a diákok, akik náluk vannak gyakorlaton, jó eséllyel lesznek egyszer a munkavállalóik. Azt gondolom, hogy ez mindenkinek jó, a feladatunk pedig az, hogy ezen szakmáknak visszaadjuk a rangját, hogy a jövőben életpályaként tekintsenek rájuk a fiatalok. Ezen túl az agrárszakképzéssel kapcsolatban van még dolgom: az intézményeink nagy része gazdagodik valamilyen infrastrukturális fejlesztéssel, így ezek koordinációja is fontos feladat. Nem jellemző, hogy fogynának a diákok az agrárszakokon, de ehhez 21-ik századnak megfelelő intézmények és képzések szükségesek.

Van azért klasszikus jogi feladata is bőven helyettes államtitkárként.

„A termőföldtől az asztalig” szlogen a minisztérium fontos célja, mondhatjuk, krédója. Ehhez elengedhetetlen, hogy a termőföld tulajdonlása is ellenőrzött legyen, az ott megtermelt haszonnövény minősége pedig garantált, majd a feldolgozás során az egymásra épülő láncolat – amelyre külön hivatal is felügyel a NÉBIH személyében – olyan átlátható legyen, hogy a fogyasztó tudhassa, honnan jött az élelmiszer. Ennek a láncnak minden egyes láncszemében vannak konfliktuspontok. Jómagam az alapok szakmai irányítását, azaz a földpiac nyilvántartási és eljárásjogi kérdéseit felügyelem. Megkerülhetetlen tény, hogy a hazai termőföldpiac egy szűkülő piac. Leginkább úgy érzékeltethetem ezt, hogy a rendszerváltás óta két Balatonnyi terület tűnt el, ami már nem termőföld, tehát ez egy korlátozott tőke. A városiasodás, az ipari parkok építése, a közúthálózat és autópályák fejlesztése fontos fejlődési állomások, ugyanakkor ez csak korábbi termőföldek igénybevételével lehetséges. Mi azt mondjuk, ezért nem lehet megnyitni úgy a földpiacot, mint bármelyik tőkepiacot. Persze ez egy európai szintű konfliktus, ezért is van kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Fontos arról is beszélni, hogy több kelet-európai ország szabályozása is kivívta Brüsszel rosszallását, ahogy az is igaz, hogy az Európai Bizottság deklarálta, hogy jelenleg a régebbi tagállamok szabályozását nem vizsgálják. Ebben az ügycsoportban az is a munkám része, hogy Brüsszelben az egyeztetések sorozatában vegyek részt, vagy a Luxemburgi Bíróságon a konkrét eljárásban nyújtsak szakmai támogatást Magyarország jogi képviselőinek. A magyar birtokpolitika alapállítása, hogy bármelyik uniós állampolgár vehet termőföldet hazánkban, de többek között ehhez helyben kell laknia, életvitelszerűen ebből kell megélnie. A spekuláns és a tőkefelhalmozási célú befektetésnek a magyar földpiacon nincs helye. Egyébként a régebbi uniós tagállamokban lévő és a magyar termőföld ára közötti különbség csak nőtt a csatlakozás óta, ami azt is jelenti, hogy sokan nagyon szeretnének arról az oldalról belépni a magyar földpiacra. A magyar földtörvény több pontban is kötelezettségszegési eljárás tárgya, de nem változik a magyar álláspont, így minden egyes rész kapcsán külön megvívjuk a jogi csatározásainkat, nincs alku.

- Horváth Imre -