2018.01.15. 13:53

A tankoló autók helyett a hajléktalan embereké a miskolci épület

Miskolc - A félbemaradt beruházás jelenleg otthont jelent két embernek.

Sokan figyelték érdeklődve tavaly tavasszal, amikor a József Attila utcán, a Szondy György utcai kereszteződéstől nem messze a korábbi bontások után üresen maradt telken építkezni kezdtek. Az épület formájából, kialakításából hamar nyilvánvalóvá vált, hogy benzinkút épül, amelyből viszont sajnos nem lett semmi. Az építkezés ugyanis egyszer csak megállt, majd hamarosan gaz verte fel a területet. Jelenleg az épület falai állnak a közmű beállásokkal, illetve az előtér vastraverze. Ötven méterrel arrébb hatalmas gödör, az alja kibetonozva – ide kerültek volna a tartályok.

Nem tudni, mi lesz

Magát az épületet nem csak a sár és a gaz miatt nehéz megközelíteni. A területen egyre több a szemét, és óvatosan kell kerülgetni az ürülékcsomókat. Ugyanis egy hajléktalan pár vackolta be magát télire a meleget ugyan nem adó, de a szél és az eső ellen legalább védelmet nyújtó épület-torzóba. Az egyik sarokban állítottak fel egy sátrat és azt kibélelve, az aljába egy ágymatracot rakva készítettek éjszakai alvóhelyet, ahol – köszönhetően az enyhébb időjárásnak – meghúzhatják magukat. Nappalra harmadik társuk is akad, az ötven feletti férfi már több mint két évtizede hajléktalan, a szomszédos ipari épület környékén él, és örül neki, hogy szomszédokat, így társaságot kapott. Hogy meddig, az annak ellenére is kérdéses, hogy egyelőre nem tudni, lesz-e benzinkút, vagy bármilyen más beruházás a telken.

Hideg volt, tüzet raktak

Csütörtökön ugyanis szürkébb, hidegebb volt a reggel, mint a megelőző napokban, így a hajléktalan trió tüzet gyújtott az eredetileg shop-nak tervezett terület betonpadlóján rossz ruhákból és szemétből. Nem volt nagy tűz, de arra éppen elég, hogy valaki értesítse a tűzoltókat, akik annak rendje és módja szerint kimentek és eloltották a tüzet, majd figyelmeztették a hajléktalanokat, hogy ne gyújtsanak újat, mivel itt nem lehet.

– Csak kicsit meg akartuk melegíteni a kezünket, mert nagyon elgémberedett, hideg volt az éjszaka – panaszolja a pár férfi tagja, aki – a többiekhez hasonlóan – a nevét nem akarja elárulni. Viszont a flakonos bor meghúzása és körbeadása után rutinosan kéri el az aprónkat.

Miután körbejárjuk az épület-torzót, mindenhol csak ürüléket, friss és régebbi hányást, korábbi tűzrakások nyomát és hatalmas mennyiségű, mindennemű szemetet találunk. A férfi bizonygatja, hogy már készülnek kitakarítani, a jövő héten meg is teszik, közben a tűzoltók lemossák az autójukról a felszedett sarat és távoznak, a nő pedig a bort iszogatva, ordítva átkoz el mindenkit, aki rossz sorsáért felelős. Miután a nem túl kellemes élményekkel gazdagabban és fémpénzünkkel szegényebben elindulunk, a harmadik hajléktalan mellénk szegődik.

„Kirakják őket”

– Bolondok ezek – biccent hátra a fejével. – Nem tudják meghúzni magukat, aztán kirakják őket – mondja, majd fejcsóválva, köszönés nélkül elballag. A kirakják kifejezésnek a félig sem kész épület és hajléktalanok kapcsán ugyan nem sok értelme van, de úgy tűnik, az egykori Szondi-telep átka még a lebontása után is él, és a területen csillogó benzinkút helyett továbbra is a nyomor talál otthont.

ÉM-HI