„A kamarai munka is hozzájárul egy sikeres gazdasági év teljesítéséhez”

Miskolc - Bihall Tamás: minden szám azt vetíti előre, hogy a megye gazdasága 2018-ban is növekedni fog. Interjú Bihall Tamással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.

Az elmúlt évben gyakran volt alkalmunk hírt adni vállalati és egyéni sikerekről, kiváló eredményekről megyénk gazdaságát illetően. A sokévi „böjt” után mind gyakrabban van okunk az ünneplésre. Így látja ezt a kamara is? És mit gondolnak az idei évről? Többek között erről beszélgettünk Bihall Tamással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.

– Hogyan értékeli a tavalyi évet a megye gazdasága szempontjából?

– Régen mondhattunk ilyen pozitív értékelést a mögöttünk hagyott esztendőről, hiszen 2017-ben mind az ország, mind a megye gazdasága növekedett. Magyarország teljesítette a 4 százalékos GDP-bővülést, emellett számos jelentős esemény is történt, gondolok itt az ország felminősítésére, az exportteljesítmények növekedésére, vagy a munkanélküliségi mutatók javulására.

Számunkra nagy öröm, hogy megyénk gazdasága is jól teljesített, amit jól mutat, hogy az elmúlt évek utolsó helyeiről a középmezőnybe küzdötte fel magát, sőt egy-egy mutató esetében, például az 1 főre jutó GDP tekintetében, a hetedik helyen állunk. És ezt nemcsak a kamara látja így, hanem a TOP 100 értékelése szerint is javultak a gazdasági mutatóink. Ezt támasztja alá, hogy a vállalatok többsége fejlesztésekben, új beruházásokban gondolkodik, illetve egyre több cég keresi a letelepedés lehetőségét a megyében – elsősorban Miskolcon, de éppúgy igaz ez Mezőkövesdre és Szikszóra, valamint a zempléni régióra is.

A duális képzés alapjai rendben vannak mind jogi, mind finanszírozási tekintetben.­­­­" Bihall Tamás

– A fejlődésnek azonban gátat szabhat a munkaerőhiány, ami a megye gazdaságában is egyre komolyabb gondot jelent…

– A tavalyi évben már Borsod-Abaúj-Zemplénben is általánossá vált a probléma, körülbelül tízezer szakember hiányzik a megye gazdaságából. Elsősorban mérnökökből és szakmunkásokból van hiány, de egyre több ágazat küzd ezzel, többek között a kereskedelem, a szolgáltató ipar, az informatika, mi több, ma már gondot okoz az egyszerű betanított munkához is a munkáskezek megtalálása. És ugyanez a helyzet a szociális szférában, az egészségügyben és az oktatásban is. A kamara úgy látja, hogy a megyében a belső erőforrások felhasználásával, átcsoportosításával orvosolható a probléma, hiszen a közmunkások és munkanélküli státuszban lévők száma 50 ezer körüli. Természetesen elemezni kell, közülük hányan vonhatók be képzések és egyéb tréningek segítségével az elsődleges munkaerőpiacra, de ha csak húsz százalékuk, akkor ebből az előbb említett 10 ezres hiány pótolható lenne. Ezzel együtt kell hogy járjon a munkaerő megtartásának programja is, ami elsősorban vállalati probléma, hiszen béremelés nélkül nem lehet megoldani ezt a kérdést.

– A minimálbérek emelése jelentős bérfeszültségeket okozott és okoz jelenleg is sok cégnél…

– Vitathatatlan, hogy érzékeny területre tévedtünk. Azt látni kell, hogy egyes iparágakban és egyes cégeknél ez nem jelent problémát, de máshol több tíz- és százmilliós költségnövekedést is előidézhet. A kérdés, hogy a kkv-szektor egy része ki tudja-e termelni ezen többletköltségeket, de a jelenlegi helyzetben ennek nincs igazán alternatívája. Aki a piacon akar maradni, és versenyképes akar lenni, annak tudnia kell kezelni ezt a kérdést. Ellenkező esetben a dolgozók elmennek a jobban fizető helyekre – és nem feltétlenül külföldre gondolok, hiszen az elmúlt években felerősödött az országon belüli elvándorlás. Mindezek miatt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az élharcosa volt a minimálbéreket érintő megállapodásnak, ugyanakkor vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy elősegítsük további, a munkabéreket terhelő járulékok és költségek csökkentését.

Tudni kell, hogy számos program nemcsak a képzés finanszírozását biztosítja, hanem a dolgozók fél-, egyéves bér- és/vagy járulékköltségét is átvállalja. Emellett azonban a cégeknek fel kell építeniük azt a vállalati kultúrát, amelyben az emberek hosszú távú karrierlehetőségeivel is foglalkoznak, megadva azokat a pluszjuttatásokat, amelyekkel maguknál tarthatják a dolgozókat. Fontos, hogy a települések is legyenek ebben partnerek, rendszerben kezeljük ezt a kérdést egy-egy térségben, hiszen a lakhatási támogatások, a közlekedés igazítása a munkába járók bejutásához, az oktatási és egészségügyi hálózat munkavállalók igényeire szabása mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy helyben tartsuk a szakembereket. De azt is látni kell, hogy a cégek a hatékonyságuk növelésével tudják javítani az eredményeiket, és ez adhat fedezetet arra, hogy a többletköltségek hosszú távon is finanszírozhatók legyenek. A gazdaság egy részében a robotizáció is hozhat sikereket. Nyilván, nem mindenhol alkalmazható, de ahol igen, ott ez is segíti, hogy megbirkózzunk a szakemberhiánnyal. Összességében bízom benne, hogy a gazdaság erősödésével, a különböző programokkal és a társadalom szerkezetének változásával további csoportok célozhatók meg, amelyek a jövőben a versenyszférában találhatják meg számításukat.

– Az imént a robotizációról beszélt. Mostanában egyre többet hallunk erről, az ipar 4.0-ról és a digitalizációról, amelyek a jövő versenyképességének alapját jelentik. Mit takarnak ezek a hívószavak?

– Cégenként mást és mást jelenthet, de úgy látjuk, hazánkban kiemelt követelmény kell legyen, hogy a gazdaság ismerje, használja és jól használja ezeket. Nem véletlen, hogy országosan és a megyében is olyan munkacsoportot hozunk létre, amelynek feladata lesz az ipar 4.0 tartalmával megismertetni a megyei kkv-szektort. Első körben arra kell keresni a választ, hogy az egyes cégeknél mit is jelent ez a kihívás. Elsősorban az autóipari cégek és a számukra beszállítók érintettek ebben, de később minden ipari területen megjelenhet ennek lenyomata, hiszen a digitalizáció, az okos termelés­irányítási technológiák célzott, hatékony menedzselése minden gazdasági tevékenység alapja és szempontja. Aki nem követi ezt, le fog maradni a versenyben. Ennek egyik fontos felülete a digitalizáció, amelynek kapcsán a kamara elindított egy projektet, a Modern Vállalkozások Programját, ami az első 2 éves etap után további két évvel folytatódik. Ebben a munkában megyei szakemberek is részt vesznek, és két főállású kolléga is dolgozik a BOKIK-ban, akiknek az a feladatuk, hogy megismertessék a program lehetőségeit a vállalkozások képviselőivel. A továbbiakban egy mentorprogram is kapcsolódik ehhez, aminek a részleteit most dolgozzuk ki, de tavasszal intenzíven megindul a megyében is.

– Azzal kezdtük, hogy az elmúlt évben jól teljesített a megye gazdasága, új befektetők is megjelentek. A kamara prognózisa szerint milyenek a 2018-as kilátások?

– Minden szám azt vetíti előre, hogy a megye gazdasága 2018-ban is növekedni fog. A 4 százalékos GDP-növekedés közelébe kerülhetünk országos szinten, és a megye fontosabb pontjainak a fejlesztési elképzeléseit ismerve úgy gondolom, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén gazdaságában is elérhető lesz ez a cél, illetve efölötti átlag is valószínűsíthető. Gondolok itt a vegyiparban megvalósítandó jelentős fejlesztésekre Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán, valamint a gépiparban, elsősorban a járműiparban tervezett beruházások is igen ígéretesek. Várható, hogy ezen a területen új befektetők is érkeznek az első félévben.

– Mit tartogat 2018 a BOKIK számára? Melyek a legfontosabb szempontok, amelyek meghatározzák az idei munkát?

– A fentiek kezelése jelentős feladatunk lesz, emellett az egyetem és a gazdaság, azaz a tudás és a gyakorlat jóval erőteljesebb összekapcsolására szeretnénk fókuszálni. A cél, hogy az innováció minél erőteljesebben jelenjen meg a gazdaságban. Ennek érdekében többek között rendszeres konzultációkról állapodtunk meg a Miskolci Egyetem és a MAB vezetőivel. Emellett szeretnénk a hagyományos feladatrendszereinket is minél hatékonyabban végezni, itt a képzés-oktatás feladatait szeretném kiemelni, amelyek magába foglalják nemcsak a duális képzést, hanem a mesterképzést is. És szeretném megemlíteni a Széchenyi Kártya programot is: ugyanis soha nem látott méreteket öltött a kártya igénylése. Ez többek között annak is köszönhető, hogy folyamatosan nő a kihelyezhető hitel felső határa. A kamara a gazdasági lendületet egy bővülő kamarai szolgáltatásrendszerrel támogatja. Partneri együttműködésben vagyunk valamennyi önkormányzattal, a kormányhivatallal és munkaadói szervezettel is, de azt gondolom, okkal mondhatjuk, hogy a gazdaság első számú képviselője a BOKIK, és ennek felelősségével együtt mondom, hogy 2018-ban a kamarai munka is hozzájárul egy sikeres gazdasági év teljesítéséhez. Ezt az erőfeszítést a kamarai székház felújítása – amit ebben az évben mindenképpen szeretnénk befejezni – sem vetheti vissza.

– A szakképzés kitüntetett szerepet kap a kamara feladatai között. A megyei és az országos tapasztalatokat is egybe vetve – hiszen az MKIK oktatási és képzési alelnökeként ez utóbbira is rálátása van – elégedett a duális képzés „működésével”? Milyen területeken szükséges a változtatás, vagy a rendszer finomítása?

– A duális képzés alapjai rendben vannak mind jogi, mind finanszírozási tekintetben. Finomítandó dolog bőven van még, de a rendszer egyre jobban összecsiszolódik és a szakképzési centrumokkal való együttműködésünk kiváló. Azt remélem, hogy az alapszintű oktatásból egyre több és jobb képességű gyerek kerül majd a szakképzésbe. Nem véletlen a kamara szlogenje: Egy jó szakma felér egy diplomával. Ami olvasatomban azt is jelenti, hogy egy jó szakma megszerzése, plusz egy felsőoktatásban szerzett diploma a nagyon sikeres, biztos életpálya megalapozása. Hogy ez milyen idősávban történik, az más kérdés, de fontos, hogy a megszerzett alapismeretek konkrét tudást is jelentsenek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szakképzés és a felsőoktatás szembeállítása rövid idő alatt megoldódik majd, hiszen a szakmák jelentős része már-már egyetemi szintű ismereteket követel, gondoljunk a mechatronikára, az elektronikára vagy az informatikára. Az olyan hagyományos szakmák, mint a hegesztő, a szerszámkészítő is magas szintű ismereteket igényelnek. Ebben a kamara fontos katalizátor a gazdaság szereplői és az oktatásban résztvevők között.

Az idei év kimagasló lesz a szakképzésben, hiszen szeptemberben Magyarország rendezi meg a szakmunkások európai versenyét, a Euro­Skillst, amelynek a szervezője, rendezője az MKIK lesz. Ebben a BOKIK-nak is lesz munkája, személyesen nekem pedig rendszeres feladatot jelent az előkészítés, majd pedig a lebonyolítás. Remélem, hogy emlékezetes és sikeres verseny lesz a budapesti.

- Uri Mariann -