A nap legtitokzatosabb pillanatának miséje

Miskolc - A Magyar Katolikus Lexikon szerint az éjféli mise karácsony ünnepének első szentmiséje december 24-ét követően éjfélkor.

Egyéb elnevezései: a templomban ragyogó fényesség miatt aranyos misének, a Jézus születését hirdető angyalokra utalva angyalmisének is nevezik. Erdély némely helyein madármise. Az éjféli mise lezárja az ádventet, föloldja a karácsonyi böjtöt, bevezeti az egész ünnepkört.

Az éjféli mise a liturgia magyarázata szerint a törvény előtti kor jelképe, teológiai magyarázata szerint az éjféli mise a Fiú Atyától való örök (a pásztorok miséje Máriától, az ünnepi mise a lelkekben való) születését ünnepli.

Az a éjféli mise a leghosszabb éjszaka közepén jelzi, hogy a Megváltó elűzi a sötétség hatalmait, születése megújítja a világot. Régebben ezért az éjféli misét sok helyen sötétben kezdték, és a „Dicsőség a magasságban Istennek…” fölhangzásakor borult fénybe a templom.

Az éjféli mise hiedelem- és szokásvilága szerint mivel az éjfél a napnak mindig a legtitokzatosabb pillanata, a néphitben a szellemek, a hazajáró lelkek és kísértetek ideje, s különös képzetek és hiedelmek fűződtek hozzá. Az éjféli mise órájára az ádvent minden várakozása összesűrűsödik: a jámbor lelkek jelet látnak mindenben, a titkok megnyílnak, a jövő föltárul, a folyókban tej és méz folyik; úrfölmutatáskor a vizek borrá változnak, az állatok megszólalnak. Többfelé éjféli mise előtt etetéssel, itatással kedveznek a jószágnak.

Az éjféli mise föloldotta karácsony vigiliájának böjtjét és a hazatérők ünnepi ételeket fogyasztottak.

- ÉM -