Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való, de az okostelefon, tablet, laptop igen?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Megyénkben inkább a leckeírás és a tanulás szab korlátot a gyerekeknek például az internetezésben.

Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való – tartja a közmondás, de ha az okostelefonról, a tabletről, vagy mondjuk a laptopról van szó, akkor már egészen más a helyzet. Az Euronics Műszaki Áruházlánc által készíttetett legfrissebb felmérésből ugyanis az derült ki, hogy minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe. A legtöbben azonban korlátoznák azok használatát, 14 év alatt például a „kész a lecke” a leghatékonyabb varázsszó.

Saját digitális eszköz?

Az általános iskolások közösségioldal-használatát a megkérdezett magyar szülők kétharmada ellenzi, de egyharmaduk örülne neki, ha a gyerekének egyszer lenne majd saját YouTube-csatornája, vagy általa írt blogja. Az iskolai mobiltelefonozás a válaszadók kétharmada szerint problémát jelent, az internetbiztonságra pedig a többség beszélgetéssel hívná fel a figyelmet.

Az Euronics felmérése szerint minden harmadik válaszadó elfogadhatónak tartja, hogy már a 7 éveseknek is legyen saját okostelefonja, tablete vagy számítógépe, de ezzel együtt a többség mégis úgy gondolja, hogy inkább 13–15 éves kor között vásárolna először efféle digitális eszközöket a fiataloknak.

Sokan tehát – ennek megfelelően – már az első osztályt saját tablettel kezdik, a felmérés szerint ugyanis a szülők 7 és 12 éves kor között leginkább (40 százalék) tabletet vásárolnának a gyereküknek, ha digitális eszközökről van szó. A megyénkbeli megkérdezett szülők viszont inkább okostelefont adnának először a gyerekeknek.

Mit mondanak a szülők?

A felmérésben megkérdezett szülők többsége korlátozza valahogy a 14 éves kor alatti gyermekük otthoni digitális eszköz-, és internethasználatát. Ez sokszor jelszavas védelmet, szülői felügyeletet, vagy különböző szűrőprogramokat jelent, de legtöbbször gyakorlatiasabb feltételekhez kötik a használatot.

A szülők 43 százaléka szerint például gyermekük csak akkor használhat digitális eszközöket egyáltalán, ha már készen van a leckével vagy a tanuláshoz van szüksége rá. Továbbá 10-ből 4 szülő, akinek 14 évnél fiatalabb gyermeke van napi legfeljebb három órában maximalizálja azt az időt, amit okostelefon, tablet vagy számítógép nyomkodásával tölthet el a gyermeke. Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lakóknak csak a negyedére jellemző, ott inkább a leckeírás és a tanulás szab korlátot a gyerekeknek.

Az is kiderült, hogy ebben az esztendőben már az internetbiztonság sem elhanyagolható dolog, a többség pedig úgy véli, hogy a legjobb taktika a figyelemfelhívásra, ha elbeszélgetünk a gyerekekkel a témában, vagy ha a gép előtt ülve megmutatjuk, hogy mire kell figyelni. Érdekes, hogy azoknak, akiknek még nincs gyereke, közel kétszer olyan hatékonynak (29 százalék) tartják az oktatóvideókat, mint azok, akiknek már van (17 százalék).

Az Euronics felmérése azonban arra is rámutatott, hogy néhányan úgy gondolják, nem tudnak mit kezdeni ezzel a feladattal, és kizárólag az iskolára hárítanák a probléma megoldását. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál is többen beszélgetnének el a gyerekekkel az internet veszélyeiről.

Mégsem olyan jó?

Az iskolai mobilozás például a válaszadók háromnegyede szerint eleve problémát jelent. Akárcsak az, ha már az általános iskolások is használják a közösségi oldalakat, vagy ha mesevideóval kötjük le a kisgyerekeket a családi ebédek vagy vacsorák idején. Utóbbiról például a szülőknek csupán 15 százaléka gondolja azt, hogy jó ötlet, az egyedülállók majdnem 40 százaléka viszont egész jó tippnek tartja.

A digitalizáció mégsem mindenki szerint ördögtől való, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kézírás eltűnését például a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka jósolja a jövőben, és minden harmadik válaszadó annak is örülne, ha a gyermeke egyszer saját YouTube-csatornát indítana. Megyénkben például kettőből egy lakó YouTube-párti.

Digitális felzárkóztatás

A digitalizáció vitathatatlanul jelen van a mai gyerekek, és így tulajdonképpen a felnőttek életében is, a kérdés csak az, hogy jól tudunk-e alkalmazkodni hozzá, és megtaláljuk-e az egyensúlyt a virtuális és a valós világ között. A tiltás tehát nem megoldás, beszélgessünk a gyermekeinkkel és készítsük fel őket a digitális eszközök okos használatára mind otthon, mind pedig az iskolában, a tanulás során. Ezt a célt tűzte ki az Euronics idén útjára indult Digitális felzárkóztatás programja is, mely már az első évében 8 általános iskola 10 osztályában több mint 200 diákhoz jutott el. A hosszútávú program célja, hogy felhívja a figyelmet a biztonságos internethasználatra és megismertesse a fiatalokat az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel.

- ÉM-SZB -