Iskolába az erdőn át Miskolcon

Miskolc - A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete öt megyénkbeli családot segített. Köztük egy miskolcit is…

Pár hete írtam a magashegyi útproblémákról, így magam is megtapasztalhattam, némelyik kis utca gyalog is nehezen járható. Ezért előre féltem, hogy jutunk el a Csermőke dűlőbe, ahol még házszámot sem tudtunk, csak egy helyrajzi szám volt megadva. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ugyanis adományt vitt egy ötgyermekes édesanyának, mi pedig elkísértük őket. Megbeszéltük, a magashegyi buszmegállóban találkozunk, onnan a család két nagyobb gyermeke mutatja majd az utat a házig. Így is lett. Végül bokrokkal benőtt, kavicsos, kátyús utcákon át jutottunk el a házhoz.

Nagy segítség ez nekünk, így iskolakezdéskor." Vaszlik Anikó

Az édesanya, Vaszlik Anikó a kapuban állt, amikor megérkeztünk. De jövetelünkre a szomszéd házból – vagy inkább bódéból – is kijöttek a szomszédok, érdeklődve, ők is kapnak-e valamit. A vöröskereszt ezúttal a gyermekeit egyedül nevelő Anikót támogatta.

Az udvaron libák, tyúkok szaladgáltak, és az ötéves Bálint, aki kedvesen, barátságosan fogadott minket. Egy puszi és egy nagy ölelés is járt az idegeneknek. A tízéves Bianka pedig a szociális munkást ölelte, hálásan, szeretettel.

Azt gondoltam, a gyerekek rávetik majd magukat az ajándékokra, de sokkal inkább az alkalmi vendégsereg érdekelte őket. Persze azért nem maradt sokáig a dobozban a négy iskolatáska, de a még óvodás Bálintnak is jutott egy pókemberes hátizsák. Meg a belevalók: füzetek, tolltartók, vonalzók, ceruzák, minden, ami csak kell az iskolába.

A két nagyobb lány – Vivien és Dominika – válltáskát kaptak, gyorsan elosztották egymás közt, melyik kié legyen. A fiúknak márkás hátizsák jutott, hogy ne kelljen szégyenkezniük az iskolatársaik előtt.

– Nagy segítség ez nekünk, eddig még nem tudtam semmit vásárolni az iskolakezdésre – árulta el az édesanya, aki főállású anyaként dolgozik.

Már több mint tíz éve élnek a Csermőke dűlőben, anyaotthonból költöztek ide…– mesélte sokat sejtetően Anikó. Nem kérdeztem többet, ő pedig nem is akart mondani többet. Témát váltottunk. Anikó büszkén mesélte, a gyerekek jól tanulnak, a nagyobbik lánya szociális munkás szeretne lenni. Dominika gyorsan hozzátette, azért, mert szeret segíteni az embereknek.

Erdőn keresztül

A tanulás persze nem egyszerű ott a Magashegyen. A ház egy szobából, egy konyhából áll. Padló nincs. Ha tanulni akarnak, akkor együtt, a nagyszobában tehetik meg a gyerekek. De az iskolába bejárni sem könnyű, főleg télen. Az erdőn keresztül rövidítik az utat, ami még így is fél óra az egyetemi buszmegállóig. „A lányomat tavaly meg is harapta egy kóbor kutya…” – mondta Anikó.

Apró segítség, hatalmas öröm

Az „Apró segítség, hatalmas öröm” elnevezésű akció keretében iskolai felszereléseket adományozott öt megyénkbeli családnak a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete kedden. Az akciót a Procter&Gamble céggel közösen szervezték, ennek köszönhetően közel 200 ezer forint értékben kaphattak füzeteket, ceruzákat, tolltartókat és iskolatáskákat a rászoruló gyerekek. Ezeken túl minden olyan tárggyal is felszerelték a hátrányos helyzetű családok otthonát, amellyel megkönnyíthetik a gyermekek beiskolázását, illetve a tanórákra való otthoni felkészülésüket. A vöröskereszt szociális munkásaikon keresztül választotta ki a rászorulókat: Miskolcra, Mezőcsátra, Berzékre és Bükkaranyosra is jutott adomány.

- N. Szántó Rita -