2017.06.11. 09:27

Szabadság: tér, idő, stílus, forma, eszme

Debrecen, Miskolc - A Lutherek című ragtime-operát Debrecenben állítják színpadra, a miskolci operafesztiválon is láthatjuk.

Két, a korát meghatározó, nagyszerű szónok Luther Márton és Martin Luther King életének mozzanatairól szóló művet állít színpadra a Csokonai Nemzeti Színház. A darab nem csak a tér- és időbeli korlátokat nem tűri, lerázza magáról a műfajiakat is.

Ha mindenáron szeretnénk egy szóba sűríteni, ragtime-operaként címkézhetnénk a swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé zenei stílusokkal színezett táncos, felszabadult színművet, amely a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon mutatkozik be június 18-án. A debreceni közönség tapsára pedig az előttünk álló évadban számíthatnak benne szereplők.

Izgalmas a feszültség

A rendezőtől, Gemza Pétertől megtudtuk, hogy az operafesztivál egy partnere régi munkakapcsolatban van a cívisvárosi teátrummal; Kesselyák Gergely kereste meg és hozta össze őt Ittzéssel.

„Azért vállalkoztunk a darab bemutatására, mert izgalmas feszültség húzódik a tartalom és a zenei forma között, és mert elég nyitottnak éreztük az alkotókat arra, hogy nekiinduljunk egy ekkora vállalkozásnak. Ez a feszültség érdekes, motiváló, de egyben veszélyes terep. Finoman kell a váltásokat előkészíteni és exponálni.” – árulta el a legjelentősebb rendezői kihívást a Csokonai művészeti vezetője.

Mint azt a színház ajánlójában olvashatjuk, a darabban kiderül, hogy azok a kérdések, amik Luther Mártont ötszáz éve vagy Martin Luther Kinget alig félévszázaddal ezelőtt foglalkoztatták, ma is aktuálisak, jelen vannak úgy az európai, mint az amerikai emberek életében.

Gemza Péter szerint „a ragtime csakúgy, mint Martin Luther King, összekovácsolta a fekete közösséget, és olyan folyamatokat indított el, amelyek máig hatnak. A mű minden egyenjogúságért vívó emberről szól. A küzdelem itt az örömteli zenén és a felszabadító swingen keresztül elevenedik meg, és ez teremti meg a produkció egyedi, felvillanyozó hangulatát.

A rendező szeretné hangsúlyozni, hogy a Gandhi-féle erőszakmentes ellenállás lett a King által vezetett mozgalom alapja, és ő is életét áldozta ezért, ahogy Gandhi. A történetben haláluk után találkoznak az orátorok.

Az 500. évfordulóra

A Lutherek szövegéért Lanczkor Gábor, a különleges zenei világáért Ittzés Tamás, a darabban is játszó Bohém Ragtime Jazz Band vezetője felel, a reformáció 500. évfordulójára készítették. Utóbbi egy interjúban úgy fogalmaz a munkáról: „Izgatott, hogy melyek azok a gondolatok, tanítások, morális kérdések, időtlen értékek, amelyek a két lelkipásztor esetében azonosságot mutatnak és ma is érvényesek.

Miután a műfaja táncolható dzsessz, ezért nincs más funkciója, minthogy aki hallgatja, az érezze magát jól. És az előadás után azért gondolkodjon el egy kicsit…”

A gondolat frissüljön!

Ha szakmai társaságban operáról esik szó – még, ha az nem is klasszikus –, rögtön felvetődik a kérdés: kell-e, lehet-e újítani a műfajban, másrészt pedig lehet-e modernizálás nélkül éltetni azt. A rendező így felelt: „Az igazán fontos daraboknak mindig van aktualitása, hiszen mély, emberi érzésekről beszélnek. A forma megújítása önmagában még nem teszi modernné a darabot. A gondolat frissessége tudja újraéleszteni a varázslatot, amit egy színmű hordoz. Legyen az klasszikus díszletben vagy modernben, játsszák azt farmerben vagy korhű jelmezben.”

- ÉKN -