2017.05.19. 08:36
Újabb uniós szigor jön a szennyező anyagok ellen
Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Egyre kisebb az esélye a megyei szénbányászat felélesztésének. Egy japán illetőségű projekt révén az egyre terjedőben lévő úgynevezett „tisztaszén technológia” letelepítése érdekében is történtek lépések.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Egyre kisebb az esélye a megyei szénbányászat felélesztésének. Egy japán illetőségű projekt révén az egyre terjedőben lévő úgynevezett „tisztaszén technológia” letelepítése érdekében is történtek lépések.
Megyénk hosszabb távú gazdaságfejlesztési programjának kiemelt részévé tették a térség egyik korábbi vezető és nagy foglalkoztatottságot produkáló iparága, a szénbányászat és a hozzá kapcsolódó villamosenergia-termelés újjáélesztését.
Igaz, közben kiderült, hogy „se pénz, se posztó” a tervek megvalósításához, ráadásul a szakemberek drágának és túlságosan magas kéntartalmúnak tartják a megyében kibányászható barnaszenet és lignitet.
Kevesebb támogatással
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a közelmúltban az Európai Unió új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amely miatt várhatóan több szénerőmű – köztük a bükkábrányi lignittel működő Mátrai Erőmű is – az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerül, hogy elkerülje a bezárást.
Ráadásul 2020 után csökkennek a szénbányászatra adható állami támogatások is, ami tovább nehezíti az ilyesmivel foglalkozó vállalkozások helyzetét.
A WWF környezetvédelmi szervezet adatai szerint a Mátrai Erőmű lignites blokkjai évente több mint 6 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, amely az ország teljes kibocsátásának több mint 10 százalékát jelenti.
Mindemellett óriási mennyiségű egészségre káros kén-dioxid, nitrogén-oxid, és kifejezetten veszélyes szállópor is jut a légkörbe.
Súlyos beruházások kellenek
Mint ismeretes, a Mátrai Erőmű Zrt. német tulajdonosai jelenleg is vevőt keresnek a társaságra.
Ha sikerül megtalálni, lehet, hogy az új tulajdonosnak éppen azzal lesznek gondjai, ami eddig a vállalat jövedelmezőségét biztosította, azaz a meglévő lignitblokkokkal.
A WWF adatai szerint a jelenlegi magyar energiapiaci körülmények és villamosenergia-értékesítési árak mellett ezek a blokkok már alig tudják kitermelni az energiatermeléssel kapcsolatos tüzelőanyag-költségeket, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos és szén-dioxid-költségeket.
És ebbe még nincs beleszámítva a 2020-tól érvényes szigorítás esetleges költsége.
A pénzügyi befektetők is egyre kockázatosabbnak ítélik a szénbányászatba és az ahhoz kapcsolt energiatermelésbe való befektetést.