„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” Ballasi tollából

Budapest - Balassi Bálint Sárospatakon, Szikszón és Hegyalján.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek Budapesti Baráti Köre, mint eddig már számtalan alkalommal, most is nagy érdeklődéssel kísért találkozón tárta hallgatósága elé a tájegység múltjának történelmi, művészeti, irodalmi érdekességekben gazdag epizódjait Nagy Károly elnök kezdeményezésére. Balassi Bálint élete – mint az dr. Szentmártoni Szabó Géza egyetemi tanár előadásából kiderült – sok színes szállal kötődött Sárospatakhoz, Szikszóhoz, Hegyaljához, ami pedig az életművét jelentő Balassi Kódexet illeti, Sajókazához is.

A fejedelem unokatestvére

Balassi Bálint, a magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja nemesi családban született az 1500-as évek derekán Zólyom várában. Nevelője a kor híres prédikátora, Bornemissza Péter volt. 1565-től Nürnberg­ben tanult, de megfordult Padovában és Bécsben is. Onnantól, hogy apját, Balassi Jánost összeesküvéssel vádolták meg, az élete állandó konfliktusokból, viszálykodásból, perekből állt. Az Erdélyi Fejedelemség ellen hadba vonuló Balassi Bálint később csatlakozott Báthory Istvánhoz, akit Lengyelországba is követett, amikor Báthoryt lengyel királlyá választották. Családja fenyegetettsége miatt hazatért, házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, katonáival elfoglalta Sárospatak várát, amivel újabb veszedelmekbe került, mert ezzel magára vonta a Dobó rokonság, az udvar és az egyház haragját is.

„Három Sulyok lány közül az egyik Dobó István felesége lett, tőlük való Dobó Krisztina, a másik Balassi János felesége, a költő anyja, a harmadik pedig Bocskai Györgyné lett, Bocskai István anyja, vagyis Balassi Bálint első unokatestvére volt az erdélyi fejedelemnek. A költő megfordult Szikszón, Kisvárdán, Zemplénben is, ugyanis feleségének, Dobó Krisztinának szőlőbirtoka volt a Tokaj-hegyaljai borvidéken. Balassi életének egy nehéz időszaka után eladta meglévő vagyonát, felbontotta házasságát, menekülésre készült. Hadnagyként katonáskodott Érsekújváron, ahol elcsábította kapitányának feleségét, s ezzel életében további hányattatások kezdődtek” – tárta a hallgatóság elé dr. Szentmártoni Szabó Géza.

Eredeti változatban a kódex

Kevés költő dicsekedhet olyan történelmi korszakokat átívelő olvasói fogadtatással, mint Balassi, akinek 470 év alatt 55 kiadásban jelentek meg versei. Igaz, az éppen uralkodó világnézetnek megfelelően hol a szakrális, istenes, hol pedig a szerelmi költészetét hozták előtérbe. Később ebben a kérdésben is az autentikusnak mondható Balassi Kódex teremtett rendet és megnyugtató egyensúlyt. A költő könyvei, kéziratai sajátos módon külföldön, elsősorban a környező országokban századok múltán is könnyebben fellelhetők voltak, mint itthon. Hiteles Balassi-kéziratokra találtak így határainkon túl például Ausztriában is.

Különös történethez kapcsolódik a már fellelhetetlennek hitt kódex újbóli megjelentetésének lehetősége: a trianoni békeszerződést követően a Radványi család felvidéki birtokáról Sajókazára költözésével egy kincset érő csomagra bukkant, szemük elé tárult a Balassi Kódex hiánytalan fotómásolata, lehetővé téve az újbóli teljes kötetre való anyag kiadását, ami természetesen nem is maradt el. A kódex immár eredeti változatban vált ismét közkincsé.

- Nagy József -