„A mai iskola elvesztette a kapcsolatot a mai élettel”

Miskolc - Gyakorlatiasabbá, életszerűvé kellene tenni a tananyagot, hangsúlyozta a szakember.

– Az egyik nagy probléma az iskolai tananyaggal, hogy túl sok mindenről akarunk túl sok mindent megtanítani. Ilyen módon minden elfelejtődik, mert nincsen hová kapcsolni a tanultakat mint információkat – mondta lapunknak dr. Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének egyetemi docense. A napokban egy konferencián beszélt az oktatási rendszer problémáiról, ahol úgy fogalmazott, „az általános iskola elvesztette a gyerekeket”. Gondolatait az országos sajtó is idézte.

Megváltozott a világ

Lapunknak kifejtette: alapvető gond, hogy az iskola meglehetősen mást akar tanítani, mint amit a gyerekek fel tudnak fogni. Nem is egyszerűen az érdeklődésről van szó, hanem arról, hogy a diákok egy olyan kultúrában élnek, ami semmilyen módon nem érintkezik azzal a világgal, amelyet a tananyag képvisel. Amellett, hogy a mai iskola elvesztette a kapcsolatot a hétköznapi élettel, a tananyagot nem erre a korosztályra szabták – hangsúlyozta a szakember.

– Ennek egyébként mély gyökerei vannak. Az általános iskolai tananyag szerkezete az 1950-es évek körül alakult ki, és már akkor sem felelt meg a 10-14 éves korosztály számára, hiszen az a középiskolai tananyag makettje volt, kicsinyített kiadásban. De közben nagyon megváltozott a világ, tehát egyre rosszabb a helyzet – fogalmazott dr. Knausz Imre.

Legyen értelme

Rámutatott: két problémát kellene megoldani. Az egyik, hogy végig kellene gondolni, mi az, amire valóban fogékony az általános iskolás korosztály. A másik pedig, hogy úgy kellene felfogni a tananyagot, hogy annak legyen értelme a hétköznapi életben.

– Mert az rendben van, hogy a hidrogén elektronszerkezetét tanítják kémiából, de valahogy ezt össze kellene kapcsolni azzal, hogy mi értelme van ennek a tudásnak. Vagyis gyakorlatiasabbá, életszerűvé kellene tenni a tananyagot – hívta fel a figyelmet. – De azt is figyelembe kell venni, hogy a gyerekek nem egyformák, tehát eleve kudarcra van ítélve minden olyan próbálkozás, amely egységes, központi tananyagot ír elő. Az iskoláknak alkalmazkodniuk kell a gyerekekhez, akiket tanítanak. A magyar iskolákban mindig is úgy gondolkodtak, hogy leírták, mit kell a gyerekeknek tudniuk, azt a pedagógusok elmondták nekik, aztán visszakérdezték. De ez így nem fog működni – jelentette ki a szakember.

Hozzátette: óriási szerepe lenne annak, hogy amit mi hagyományos műveltségnek nevezünk, azt minél több ember valamilyen szinten elsajátítsa. De ez nem történik meg. Tehát durván hagyományellenes és műveltségellenes a jelenlegi oktatási rendszer. Az elmúlt évtizedekben a különböző kormányoknak mindig más prioritásai voltak, rövid távon gondolkodtak, és egyetlen kormány sem próbált meg nemzeti konszenzust teremteni az oktatásüggyel kapcsolatban – fogalmazott dr. Knausz Imre.

ÉM-HE