1219-ben írtak Gesztelyről először, közel 800 év után könyv meséli el

Gesztely - Ismeri a gesztelyi ló mondáját? És a Csicseri Orosz család osztozkodásának történetét? Olyannyira nem tudtak megegyezni a hagyaték elosztásában, hogy még a létrát és a pipát is kettévágták, nehogy a másiknak több jusson. Simon István, a település polgármestere Csíkvári Antal könyvében olvasta gyerekként a legendákat. Nagyon nagy hatással voltak rá. Ehhez még hozzájárult az is, hogy rendszeresen meghallgathatta az akkori idős emberek elbeszéléseit.

– Balogh bácsiékhoz tejért jártam. Leültem a nyári konyhába a sezlon elejére, és rendszeresen ott volt Varga bácsi is, az ügyvéd, mindketten 1905-ben születtek. Akkor lehettek 70-75 évesek. Rengeteget meséltek az „ántivilágról”, öröm volt hallgatni.

Később amit csak talált, összegyűjtött Gesztelyről, egyik kedvenc olvasmánya volt a Zemplén vármegye története. Később történelmet tanult az egri főiskolán. Mi másból szerette volna írni a szakdolgozatát, mint szülőfaluja múltjáról? Hiszen tudta, korábban nem dolgozta fel senki teljes alapossággal. Hosszas kutatómunka következett a sátoraljaújhelyi levéltárban, a sárospataki református kollégium gyűjteményében.

Másfél éves kutatómunka

Ez az előzmény. Kisebb helytörténeti munkák születtek később a településről: a 200 éves Nagyboldogasszony templomról 2002-ben, majd 2011-ben az első aratónap alkalmából megjelent kiadványban, amelyet Kőrösi Lászlóval közösen írtak. De az olyan nagylélegzetű munka, mint amely 2014-ben jelent meg, minden szempontból hiánypótló volt. A 425 oldalas, keményfedeles, reprezentatív kiadvány 700 példányban látott napvilágot, kétmillió forintba került.

– 2013-ban már polgármesterként vetettem fel a képviselő-testületi ülésen, hogy jó lenne egy ilyen könyv – mondja Simon István, és megjegyzi, szerencsére a képviselők teljes mellszélességgel mellé álltak.

Másfél éves kutatómunka kezdődött.

– Két szerzőtársat kértem fel, mert úgy éreztem, egyedül túl nagy falat lenne Gesztely történetének megírása. Az egyikük Bodnár Tamás, aki a megyei levéltár munkatársa, a másikuk Takács László, aki korábban már megírta Onga történetét, és amely a megjelenés pillanatától be­lopta magát a szívembe.

A könyv a kezdetektől napjainkig mélyrehatóan dolgozza fel Gesztely történetét. A 37-es út építkezése során bronzkori emlékeket találtak, azaz már korábban is lakott volt a környék, de az első írott említés 1219-ből való. Ezért aztán Gesztely 800 éves évfordulóját 2019-ben tervezik megünnepelni.

Múzeumok, levéltárak

Kérdezzük, sok újdonságra bukkant-e a korábban olvasottakhoz képest a másfél éves kutatómunka során. Simon István meséli, a település határneveinek változása nagyon meglepte, és a kommunista hatalomátvétel és az 1956-os forradalom időszaka történetének feltárása is sok izgalmat rejtett számára. Kiderült, kik voltak csendőrök, ki milyen pártnak volt a tagja, kik voltak például kulákok. A fellelt és feldolgozott dokumentumokat amellett, hogy hitelesek maradjanak, próbálták úgy megfogalmazni, hogy az érintett családok számára ne legyenek bántóak.

Gesztely történetét végül nem annyira a személyes történeteken át, hanem többek között múzeumokban, a levéltárban, a különböző egyházak tulajdonában lévő dokumentumok alapján – szerencsére 1732-től megvan a református egyházak születési, esketési és halálozási anyakönyve – állították össze, a könyv végén hosszú oldalakra rúg a felhasznált forrásanyag felsorolása. Simon István főleg a néprajzi és az egyházi vonalat írta, a többi a két alkotótárs munkája. A kötet összeállításában sokat segített Sztrakon Tamás is, akinek sok-sok régi fotója színesíti a könyvet.

– Felvetődött, hogy folytatjuk – jegyzi meg a polgármester. – A két társszerzővel azt beszéltük, hogy az egyik korszakot szeretnénk még részletesebben kifejteni, de még nem tudni, mikor. Ahhoz pénz kellene.

- Hajdu Mariann -