Új utakon jár a modern bányászat

Miskolc - Nagy előnye a karnak, hogy oktatása egyre inkább nemzetközivé válik. Interjú Dr. Nagy Lajossal, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökével.

A Miskolci Egyetemen beszélgettünk dr. Nagy Lajossal az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökével többek között a korszerű bányászati képzés előtt álló kihívásokról.

Mit gondol a hazai bányászat lehetőségeiről?

Dr. Nagy Lajos: A köztudatba mélyen beivódott, de a valóságot nem pontosan visszaadó tévhit eloszlatásával kell kezdeni a magyar bányászat és a bányászathoz kapcsolódó képzés életképességéről, fontosságáról való gondolatokat. Magyarország ásványkincsekben közepesen ellátott ország, amely méretéhez, lakosságának számához viszonyítva több ásványinyersanyag-fajtából nagyon komoly mennyiségekkel rendelkezik. Komoly készletekkel rendelkezik országunk a különböző szénfajtákból, ércvagyonunk, elsősorban a már jól megkutatott recski réz­érc előfordulásra gondolok, világviszonylatban is számottevő, de urán-, bauxitkészleteink sem elhanyagolhatók, és nem szabad elfeledkezni az országban gazdagon rendelkezésre álló kő, kavics, homok kitermelési lehetőségeiről sem. Az elmúlt évtizedekben komoly átrendeződés történt a bányászatban. Az elmúlt század bányászata elsősorban a szénről, az ércről, ill. a kőolaj- és földgázbányászatról szólt. Napjainkban a magyar mélyműveléses szénbányászat szinte teljes mértékben megszűnt, nincs ércbányászatunk, a kőolaj- és földgázbányászat itthon stagnál, de működik. Sokszor és méltatlanul feledkezünk el a kő-, kavics-, homokbányászatunkról, amely ma meghatározó ágazatává vált a bányászatunknak. Fontos nemzetgazdasági célok megvalósításának egyik alappillére a bányászat ezen ágazata. Gondoljunk az úthálózat-, vasúthálózat-fejlesztésekre, egyéb infrastrukturális beruházások növekvő arányára, amelyek megvalósításának fontos része a nyersanyagellátás.

Mi az oka a bányászat tévesen pejoratív megítélésének?

Dr. Nagy Lajos: Mai bányászatunk kockázatait elsősorban környezetvédelmi, klímapolitikai és gazdasági akadályok jelentik. Sajnos a köztudatban is tartja magát a bányászatról kialakított rossz kép. A társadalom a bányászattal azonosítja a természet rombolását, a magas egészségügyi kockázatot, a veszélyt. A bányászat azonban megváltozott. A régi technológiákat újak váltották fel, a környezetvédelmi célok a bányászatban kiemelten kezeltek és a klímavédelemmel kapcsolatos vélemények is igen erős különbségeket mutatnak a világban és nem mindig a bányászat ellen. Ki ismerhetné jobban a környezet reagálását az emberi tevékenységekre, mint azok, aki nap mint nap végzik ezt a tevékenységet és nap mint nap látják a tevékenységre reagáló környezet változását.

Milyen jövőbeli lehetőségeket, feladatokat lát?

Dr. Nagy Lajos: Ahhoz, hogy a gazdaság rendelkezésére álló nyersanyagok ténylegesen a növekedést szolgálják, meg kell találni a kitermelés legjobb formáit, és meg kell találni a kitermelt nyersanyagok feldolgozásának, felhasználásának a leghatékonyabb és a mindennapi életünkre legkisebb kockázatot jelentő megoldásokat. Nem kell elszakadni az évtizedek során kialakult hagyományos felhasználási módoktól, de bátran kell új utakra lépni. Az új útra lépés, az elindulás mindig kockázattal jár, és azok merik felvállalni ezt a kockázatot, akik rendelkeznek azzal az összetett tudással, ami a kitermeléstől a feldolgozásig, a környezetvédelemtől a gazdaságosságig a fenntartható fejlődést biztosítani tudják. Tudjuk, hogy ma már nincsenek polihisztorok, a mai világ már a specializációról szól, de a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán az ehhez szükséges tudásanyagot az itt tanulók elsajátíthatják. Gondoljunk arra az óriási kihívásra, amit a holnap fog jelenteni, hogy továbbra is biztosítani tudjuk a nyersanyagot a magyar, de túlzás nélkül mondhatom a világ gazdasága számára, mindezt úgy, hogy az egyre szigorodó szabályzó rendszernek megfeleljünk. A Miskolcon végzett bányamérnök megtalálta helyét a világ bányászatában. Elismert, használható tudás birtokosaivá váltak az itt végzett mérnökök. S ezt az elfogadottságot, ennek hazai kilátásait csak növeli, a kihívást fokozza, hogy korábbi hagyományaihoz, eredményeihez méltatlan szakmának a talpra állítása, működő pályára való állítása lesz a következő generáció feladata. Igazi embert próbáló feladatok, és ki ne szeretné magát kipróbálni ilyen különleges helyzetben? S nagy előnye a karnak, hogy oktatása egyre inkább nemzetközivé válik, növekszik az angol nyelvű képzés részaránya, ami növeli a diploma piacképességét, elfogadottságát.

Miben látja a Miskolci Egyetem mint egyetlen hazai bányászati felsőoktatási intézmény különlegességét?

Dr. Nagy Lajos: Van ennek az egyetemnek, ennek a karnak szavakba nehezen kifejezhető hatása. 1735-től működött Selmecbányán az ún. bányatisztképző, a Berg Schola, majd 1762-től akadémiai címet kapott. Olyan komoly történelemmel, olyan komoly hagyományokkal bír a kar, amelyhez foghatót nem lehet találni. Mi, akik ennek már részesei vagyunk, egyszerűen selmeci örökségről, selmeci hagyományról vagy még inkább selmeci szellemről beszélünk. S ez a selmeci szellemiség több mint hagyományunk tárgyi emlékeinek megőrzése, régi szokások modern változatban való megtartása, újraélése. Ez egy belső értéket képvisel. Meggyőződésem, hogy az átlagtól magasabb erkölcsi normát, együvé tartozást, a másokért érzett fokozott felelősséget jelenti. Aki ezt egyszer megtapasztalja, ráérez az ízére, egész életében nem tud, de nem is akar ettől megválni. Nagyszerű érzés ehhez a selmeci gyökerekkel, selmeci hagyományokkal bíró társasághoz tartozni. Ezt át kell élni, s hogy erre a lehetőség meg legyen Miskolcra a Földtudományi Karra kell jönni!

- ÉM-PGY -