2016.12.14. 19:47

Elhozta a Gumizsiráf-díjat az év legjobb EP-jével az Anchorless Bodies

Miskolc - Díjat hozott a miskolci zenekarnak a harmadik kislemez.

A rajongói körökben csak a zenei világ Oscar-díjaként emlegetett Gumizsiráf-díjat nyerte el a miskolci Anchorless Bodies zenekar. A fiúkat két kategóriában – „Az év EP-je” és „Az év új klipje” – is jelölték, végül a Harag/Inspiration/Home című kislemezzel sikerült az első kategória díját elhódítani.

Jelenlegi felállásában 2012-ben alakult meg az Anchorless Bodies – igaz 2014-ben átesett egy dobos cserén – csupa miskolci fiatalemberből. Ahogy Pap Márton, a banda frontembere mondja: azóta kicsit szétszéledtek a szélrózsa minden irányába a munkájuk miatt, a bázis azonban továbbra is Miskolcon van, itt próbálnak és innen indulnak a fellépésekre.

Jól fogadott rétegzene

A fiúk nem éppen a könnyebb utat választották, és azt a stílust követik, ami nekik kedves, még ha ez saját bevallásuk szerint is rétegzene.

– Eleinte nehéz volt megismertetni magunkat, mert az a melodikus hardcore, amit mi játszunk, nem éppen a széles tömegeknek készül, de elmondhatjuk, hogy nagyon pozitívak voltak a visszajelzések a közönség és a szakma részéről is, így nem bántuk meg, hogy maradtunk a saját stílusunknál. Most már azt is elmondhatjuk, hogy egyre több rajongók van – meséli Marci.

Fotó: Magánarchívum

A szakma pedig olyannyira jól fogadta a miskolci banda zenéjét, hogy az egyik hazai meghatározó rockzenei portál, a Nuskull az év második legjobb nagylemezének választotta meg debütáló LP-jüket, az Everything Might Fall Apart-ot 2015-ben.

– Így elmondhattuk, hogy a szakmai elismerés társult a rajongói visszajelzésekhez, ami természetesen nagyot dobott a zenekaron és a kedvünkön – teszi hozzá.

Koncertek határon innen és túl

Fellépésben sincs hiánya az Anchorless Bodiesnek, legalább egy-két koncert minden hónapra jut, de ennél jóval gyakrabban is színpadra állhatnak. Sőt, fellépési lehetőséget kaptak több országban is, így például Olaszországban, Svájcban, Németországban, Szlovákiában, Romániában is kipróbálhatták magukat, a közönség pedig mindenhol jól fogadta a zenéjüket.

Meglepődtek viszont külföldön azon, hogy mennyire olcsón adták a zenekaros pólókat, bögréket és a lemezeket.

– Németországban német árakhoz vannak szokva, nem akarták elhinni, hogy három euróért adjuk a lemezt, meg a pólót. Nekünk ugyanis ez nem pénzszerzés miatt van – beszerzési áron adjuk őket –, hanem egyfajta promóció, hogy többen megismerjék a zenekart – avat be Marci.

Szívesen indulnának újra külföldi turnéra, de ez most már olyan egyeztetést igényel a fiúktól, ami mellett nem könnyű megvalósítani.

Új lemez

fellépéseket azonban szüneteltetik, ugyanis elkezdődtek a próbatermi munkálatai az új daloknak és a második nagylemeznek. Erre pedig százszázalékosan koncentrálnak a magukkal szemben egyébként is kritikus fiúk.

– Van rajtunk egy kis nyomás, azt be kell vallani. Azután, hogy az első nagylemezünket az év második legjobb korongjának választották, már a Haraggal szemben is magas volt az elvárása a közönségnek és a kritikusoknak is. Sikerült megugranunk ezt a lécet, hiszen az év EP-je lett, most azonban ismét nagy a várakozás, ezért szeretnénk egy olyan anyagot letenni az asztalra, amelyikkel mindenki elégedett lesz – mondja Marci.

Eredetileg csak angol nyelvű szövegek születtek a dalokhoz, mivel a szövegeket szerző Marci nem akart magyar nyelvű szöveget írni. Az áttörést éppen a díjnyertes EP címadó dala, a Harag hozta, ez volt az első magyar nyelvű. Most azonban az új lemez kapcsán már csak magyar dalokban gondolkodnak.

– Most is előnyben részesíteném az angol szöveget, de be kellett látnom, hogy jobban meg tudom fogalmazni azokat az érzéseket, amelyeket közvetíteni szeretnék magyarul. Ugyanakkor a Harag sikerében – amellett, hogy olyan érzést fogalmaz meg, amelyet mindenki érezni szokott, így nagyon is ismerős – az is szerepet játszott, hogy magyar volt a szöveg. A koncertjeinken is inkább ezt éneklik velünk, mint az angol nyelvű dalokat – magyarázza az énekes.

Nekik már siker

Abban egészen biztosak a zenekar tagjai, hogy nem lesznek országosan ismert, netán divatzenekar, amíg ilyen stílust játszanak, azonban ettől ennek ellenére nem akarnak eltérni.

– Mi nem a pénzért kezdtünk el zenélni, vagy azért, hogy sztárok legyünk, hanem mert nagyon szeretjük csinálni. A siker egyébként is relatív, ha egy klubba eljön 100, 150 ember és végigtombolják a koncertünket, az nekem már siker – teszi hozzá Pap Márton.

- Horváth Imre -