„Új kihívások a fluidumbányászat előtt”

Miskolc - Beszélgetés dr. Tihanyi László prof. emeritusszal és prof. dr. Szűcs Péter egyetemi tanárral.

A világ vízellátásában a felszín alatti víz átvette a vezető szerepet a felszíni vízkészletektől. Európában ma már a vízellátás 75 százaléka, míg Magyarországon több mint 95 százaléka származik a felszín alatti vizekből. Magyarország a Duna vízgyűjtő területén belül a Kárpát-medencében, a Föld egyik legzártabb medencéjében helyezkedik el. E természetföldrajzi vonatkozásnak fontos kihatásai vannak a felszín alatti vízkészleteinkre. Hazánk hét országgal szomszédos, amely tény speciális viszonyokat alakít ki a felszín alatti vizek esetében is. Európán belül Magyarországnak van fajlagosan a legtöbb határral osztott felszín alatti vízbázisa.

Kincs a felszín alatt

Igen nagy jelentősége van a hidrológiai ciklus láthatatlan részét képező felszín alatti vízkészleteknek. Messze földön ismertek vagyunk ásvány-, gyógy- és hévízkészleteinkről, geotermikus adottságainkról. A hidrogeológusok szakmai felelőssége igen nagy a tekintetben, hogy felszín alatti vizeinket mennyiségi és minőségi szempontokat is figyelembe véve fenntartható módon hasznosítsuk, illetve hosszú távon megőrizzük – ismerteti a szakember. Az új víziközmű-törvény egyebek mellett remélhetőleg magasabb színvonalú szakmai munkát fog előírni az üzemeltetők számára, ami a hidrogeológusok pozíciójának további erősödését eredményezheti a közműszolgáltatás ágazatán belül. A jelenlegi igen magas országos hálózati vízveszteség, illetve a túlságosan sok, szennyvíztisztító nélküli kistelepülés miatt úgynevezett szennyvíz-hidrogeológiai kérdésekkel is egyre többet kell foglalkozni. A geotermikusenergia-hasznosítás hazai növekedésének egyik leglátványosabb példája az a miskolci nagy léptékű beruházás, amelynek eredményeként Közép-Európa legnagyobb teljesítményű (50–60 MWth) geotermikus fűtőerőműve megépült. „Tisztában kell lenni azzal azonban, hogy felszín alatti vizeink nem kimeríthetetlenek. A jövőben még fontosabbá válik, hogy a hidrogeológusok az eddigieknél megbízhatóbban adják meg lokális vagy regionális léptékben a felszín alatti hasznosítható vízkészleteket” – hívja fel a figyelmet a professzor.

Hidrogeológus-képzés önálló szakként Magyarországon kizárólag a Miskolci Egyetemen létezik. Az oktatás angol nyelven folyik a hazai és a világ számos országából érkező külföldi diákok részére – tudjuk meg prof. dr. Szűcs Péter egyetemi tanártól, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánjától.

Olajos kezdetek

Az 1949-ben alapított Nehézipari Műszaki Egyetemen 1951-ben indult el az olajmérnökképzés. Az első évfolyamokon csak az alaptárgyi oktatás folyt Miskolcon, a szakmai ismereteket a hallgatók Sopronban szerezték meg. A Bányamérnöki Kar átköltözésére 1959-ben került sor. Az 1950-es és az 1960-as években a végzett olajmérnökök eredményes kutató-feltáró tevékenységének köszönhetően számos szénhidrogénmezőt tártak fel Magyarországon – tájékoztat dr. Tihanyi László prof. emeritus. A ’70-es évtizedben nagy szállítókapacitású távvezetékek épültek az orosz földgáz import beszállítására („Testvériség”) és a települések gázellátására. A ’80-as évtizedben az „Összefogás” és további távvezetékek lehetővé tették Szerbia (akkor Jugoszlávia) orosz földgázzal történő ellátását Magyarországon keresztül.

Orosz import

Mivel az orosz import közel állandó havi ütemezéssel egyre nagyobb mennyiségben érkezett az országba, az időközben kimerült gázmezőkön földalatti tárolókat kellett kialakítani. Közben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban sorra bezárták a szénalapú gázgyárakat, az ország folyamatosan átállt a földgázellátásra. Az 1990-es években megépült és üzembe helyezték a Baumgarten–Győr gáztávvezetéket, amely lehetővé tette Magyarország csatlakozását a nyugat-európai gázpiachoz. 2000 után az Európai Unió energiapolitikájának megfelelően Magyarország és a szomszédos országok között jelentős szállítókapacitású, úgynevezett „interkonnektorok”, csőtávvezetékes összekötések épültek ki Románia, Horvátország és Szlovákia irányába. A nyugat-európai országokban már látható az integráció a villamosenergia- és a földgázszállító és -elosztó rendszerek között, amelyek így képesek lesznek a megújuló források becsatlakoztatására is. Az egyre erőteljesebben integrálódó európai energiapiac kiszolgálásához egyre korszerűbb és hatékonyabb energetikai infrastruktúrára, üzemeltetéséhez pedig korszerű tudással rendelkező mérnökökre van szükség.

Angol nyelven is

Tájékoztatásul a professzor elmondta, hogy az olaj- és gázmérnöki szakon az 1990-es évektől angol nyelven is folyik képzés, amelynek keretében palesztin, líbiai, kurd, kazah, nigériai, dél-amerikai és más nemzetiségű diákok szereztek oklevelet. Néhányan közülük a PhD (doktori) fokozatot is a Miskolci Egyetemen védték meg. Jelenleg az MSc szakon a külföldi és a magyar diákok minden tantárgyat együtt, angolul hallgatnak. A végzett mérnökök egy része a magyar olaj- és gáziparban, de sokan közülük külföldön, többen a világ jelentős olajtermelő országaiban is megállták a helyüket. Bízunk benne, hogy az elmúlt évtizedekhez hasonlóan sokan választják ezt a perspektivikus szakot.

- Pap Gyula -