Helyi közélet

2016.11.03. 11:02

Pilz Olivér: "Mintha valaki csavarhúzóval akarna megjavítani egy 50 éves tsz-traktort"

Miskolc - Pilz Olivér szerint az oktatásirányítók senkire sem hallgatnak, még saját egyeztető fórumaira sem. Interjú: Pilz Olivérrel, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnökével.

Miskolc - Pilz Olivér szerint az oktatásirányítók senkire sem hallgatnak, még saját egyeztető fórumaira sem. Interjú: Pilz Olivérrel, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnökével.

Januárban a Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele országos tiltakozóhullámot váltott ki az oktatás terén. Számos követelésük volt, de vajon mi valósult meg ezekből? Pilz Olivér, a gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke szerint szinte semmi.

- Megoldódott-e valami az első nyílt levélben felsorolt problémákból?

Pilz Olivér: Az oktatásban fennálló problémák abszolút nem oldódtak meg. Sőt egyes esetekben különböző intézkedések sokat rontottak a helyzeten. Rögtön mondanék egy példát. A szakképzés átalakítása úgy történt, hogy azt egyetlen egy szakmai szervezet – beleértve a pedagóguskart és kerekasztalt is – sem támogatta, hanem azt követelte, hogy a reform elhalasztásra és átgondolásra kerüljön. Az átalakítás abból az alapállásból indul, hogy minél előbb szakképzett munkavállalók kerüljenek ki az iskolából. Emiatt azonban háttérbe szorulnak a közismereti tantárgyak. Kiképzünk gyerekeket valamilyen szakmákra, amelyek lehet, hogy 5–10 év múlva már nem is léteznek, viszont ellehetetlenül az átképzésük, mert nem rendelkeznek alapismeretekkel. A szakképzés maga az állatorvosi ló. Bevezettek egy tantárgyat, az integrált természettudományokat, de se tanárt nem képeztek hozzá, se tankönyvet nem dolgoztak ki. Nagy múltú tanodákat nullázott le a kormány, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok felzárkóztatását végezték, nagy hangsúlyt fektetve a személyiségfejlesztésre, a komplex segítségnyújtásra. Aztán sorolhatnám tovább. A beharangozott államosítás például, ami azt jelenti, hogy a Klik fogja átvenni az iskolák teljes üzemeltetését és működtetését. Az a Klik, amelyik a korábbi években sokszor nem fizette a közüzemi számlákat, 10 milliárdos kintlevősége volt. Majd meglátjuk, mi lesz, mert a fenntartás költségei nem jelentek meg olyan arányban a költségvetésben, amit ennek a rendszernek az üzemeltetése igényelne.

- Csökkentek-e a pedagógusok és diákok terhei, hisz a tüntetéseknek ez is az egyik követelménye volt.

Pilz Olivér: A pedagógusok tehercsökkentése abban merült ki, hogy az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus órakedvezményt kapott. De olyan faramuci módon oldották meg, hogy a kedvezményt a 26 órából számolták vissza. Így rengeteg tanár 24 órát tanít kedvezménnyel, mások meg kedvezmény nélkül tanítanak ennyit, mivel több óra nem jut nekik. Ez a két óra tehát csak látszatkedvezmény.

És a diákok terhei?

Pilz Olivér: A diákok terheinek csökkentése pedig két vonalon merült ki. Az egyik teljesen nevetséges, hogy 45 perc alatt 30 perces anyagot kell tanítani az általános iskola első két osztályában. Hogy ezt valaki rendeletbe leírja, a vicc kategóriájába tartozik. Az általános iskolai tanítók eddig is alkalmazták azt a módszert, hogyha fáradni látták a gyerekeket, akkor másfajta tevékenységet kezdtek végezni. Ez lehet 20, 25 vagy 40 perc múlva is. Aki meghatározta a 30 percet, annak nyilván fogalma sincs, hogy milyen munka folyik az iskolákban.

A gimnáziumokban megjelentek az úgynevezett rugalmas tantervek. Ez azonban nem más, minthogy a iskolára, az igazgatóra, a tanárra nyomják át a felelősséget, hogy mit hagyjon ki a tananyagból. De az érettségin számonkérés lesz. Ha véletlenül olyat nem tanít meg a kolléga, ami az érettségi rendeletben benne van, akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Ezek olyan jellegű átalakítások, mintha valaki egy 50 éves tsz-traktort egy csavarhúzóval akarna felújítani úgy, hogy egyébként végzettsége egyáltalán nincs hozzá. Ami itt folyik, az a szakértelem hiányának a csimborasszója.

- Tavaly sok szó esett a szabad tankönyvválasztásról is. Ezzel mi a helyzet?

Pilz Olivér: Ezen a téren az elmozdulás nulla. Az oktatásirányítás hallani nem akar róla, hogy az állami tankönyveken kívül másból tanítsunk. Nem értjük, hogy miért, hiszen a piac a minőségnek is jót tenne. Az állami tankönyvek nagyon rossz minősítést kaptak a pedagógusoktól. A tanárok azt mondják, hogy ennél még az is jobb, ha fejből tanít az ember, vagy innen-onnan összeguberálja a dolgokat. Ugyanakkor kidobtunk olyan könyveket, amelyek európai színvonalúak és bizonyos kiadók most éppen a külföldi piacokat hódítják meg, mondjuk a digitális tananyagaikkal, amelyekre szintén nem tartott igényt a kormányzat.

- Az élhetőbb és működőképes oktatási rendszerért küzdő Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja Pukli István volt, de az ő személyé miatt politikai színezetet is kaptak a pedagógusok akciói, demonstrációi. Hogy lehet, hogy egy civil szerveződés egyszer csak politikai tereppé változik?

Pilz Olivér: A mozgalom azért pártpolitikába nem ment bele. Olyan társadalmi kérdésekben szólalt meg sokszor, amelyikből maga a pártpolitika csinált politikát, és ezért tűnik úgy, hogy ez politizálás. A legutóbbi ilyen eset volt, amikor a mozgalom tagjai részt vettek a népszavazás előtti „Lásd meg az embert!” elnevezésű demonstráción. Nekünk, pedagógusoknak ilyen ügyekben meg kell szólalnunk, hiszen ennek a kérdésnek oktatási vonalai is vannak. Az elesettek gyámolítása, a gyerekek felkarolása, a tömegek arra történő buzdítása, hogy előbb informálódjanak és tudatosan döntsenek. Úgy vélem, hogy ezek pedagógiai kérdések is. Az egésznek a középpontjában a humánum állt és nem pártrendezvényről volt szó. Csak civil szervezetek vettek részt a demonstráción és egyik sem mondta, hogy „menj vagy ne menj el szavazni, és hogyan szavazz”.

- Pukli István valóban emiatt a demonstráció miatt távozott? Olvasni azt is, hogy behódolt a kormánynak.

Pilz Olivér: Pukli István távozásával kapcsolatban nekünk se sokkal több információnk van, mint bármely embernek. Ugyanis az ő kilépése úgy történt, hogy megjelent egy keddi napon a sajtóban a kilépéséről szóló hír. Nekünk, a mozgalom képviselőinek hajnalban küldött erről egy e-mailt. Azzal kapcsolatban semmi információnk nincs, hogy behódolt-e, erről nem tudok mit mondani.

- A Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform az eredeti célkitűzései közül mindent megőrzött?

Pilz Olivér: Természetesen, megvannak az eredeti célok. Nem egy egyszemélyes mozgalom volt korábban sem. Most István helyére új képviselőt választottak az iskolák. Azt hiszem, a célok kiderültek az elmúlt 8-9 hónapban, tehát a mezsgye adott. A tettekkel is azt bizonyítottuk, hogy ezen az úton haladunk. Ebben változás nem lesz. A CKP pedig továbbra is teszi a dolgát. A Tanítanék csoport mozgalmi jellegű szervezet, a CKP pedig egy ernyőszervezet, amibe 60 szakmai szervezet képviselteti magát és ott elsősorban a szakmai anyagok kidolgozása történik. Nyáron a mozgalom és a CKP is sok ilyen anyagot adott ki. Például a szakképzéssel kapcsolatban, valamint levelet írtunk a nemzetgazdasági miniszternek az elég furcsán elutasított igazgatói pályázatok miatt. Szeptember elején megjelent egy kiáltványunk is.

- Van már szava az oktatáspolitikusoknál a CKP-nak?

Pilz Olivér: Az oktatáspolitikusoknál senkinek nincs szava. Egyik szakmai szervezetnek sem, még a saját egyeztető fórumaiknak sem. Lényegében senkire nem hallgatnak, így történhetnek ezek a változtatások, amiket az előbb ecseteltem, hogy nem javul, hanem romlik a helyzet. Én azt hiszem, hogy ez a tanév is egy puskaporos hordó. A pedagógusok egyelőre azzal voltak elfoglalva, hogy beindítsák a tanévet, aztán szépen lassan derülnek majd ki a dolgok. A szülők rájönnek például, hogy a szakgimnáziumok nem olyan iskolák, mint amilyenek a középiskolai jelentkezéskor voltak. Kiderül majd, hogy nagyon sok helyről a gyerek képtelen lesz egyetemen tovább tanulni, mert a természettudományos tantárgyakat nem olyan párosításban tanulta, amit a felsőfokú intézmény megkíván. Egy egyszerű példa: az egészségügyi szakgimnáziumban csak biológiát tanulnak a diákok a természettudományi tárgyak közül az egyéves „katyvaszon” kívül – amit egyébként lehetne jól is csinálni –, de ha felsőoktatásba akarnak menni, akkor kémiából is kellene érettségizniük. Azonban nem fognak tudni, főleg azok, akik nehéz körülmények között élnek, mert a szülők nem tudják nekik finanszírozni a kémiatanárt.

- Azt mondták „forró ősz lesz”. Lesz?

Pilz Olivér: Igen, de nem feltétlenül több tízezres utcára vonulásokra kell gondolni, más akciókat is szervezünk. Az egyik fő célunk, hogy tájékoztassuk az iskolahasználókat, hogy az oktatásban mik a problémák, próbáljunk jó példákat mutatni. Megalakultak az úgynevezett kockás körök, és ezek segítségével bemutatunk olyan példákat, amelyek megvalósításra, támogatásra érdemesek lennének.

A napokban Ózdon volt az egyik kockás kör bemutatkozása, ahol hátrányos helyzetű fiatalok integrációját segítik elő. De volt már Budapesten is bemutató. Ezenkívül országjárásba kezdtünk más szervezetekkel közösen és nagyon fontosnak tartjuk a közbeszéd tematizálását, hogy az oktatás folyamatosan képben legyen. Az emberek legyenek tisztában azzal, hogy elsősorban nem a pedagógusokon múlik, hogy miért szerepelnek a diákjaink rosszul a nemzetközi méréseken, hanem egyszerűen azért, mert ellehetetlenítették az oktatást, ami ráadásul rendkívül alulfinanszírozott. Nemrég jelent meg az OECD jelentése, amit sikerült az államtitkárnak úgy eladnia, mintha „hű de jól finanszíroznák az oktatást”. Pedig ha valaki valóban megnézte azt a jelentést, akkor kiderül, hogy nagyon-nagyon a végén kullogunk az állami támogatás terén.

Az utolsó helyek egyikén vagyunk. Az átlag majdnem a másfélszerese, mint amit mi az oktatás finanszírozására fordítunk.


Névjegy: Pilz Olivér

  • Iskolák: Kossuth Gimnázium (Miskolc), Kossuth Lajos Tudományegyetem (matematika-fizika szak, Debrecen), Eszterházy Károly Főiskola (biológia szak, Eger), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (közoktatás­vezetői szak).
  • Foglalkozás: tanár.
  • Munkahelyek: Szemere Bertalan Középiskola (1992–1994), Miskolci Állatkert és Kultúrpark (2005–2008), Avasi Gimnázium (1994–2005 és 2008–2013), miskolci Herman Ottó Gimnázium (2013-tól).
  • Elismerések, kitüntetések: Avasi Gimnázium elismerő oklevele, Avasi Gimnáziumért díj, legjobb tanár (1999).
  • Család: nős, két gyermek édesapja.
  • Szabadidő: állatok, színház, olvasás, keresztrejtvényfejtés.

  • Palkovics: nem ultimátumokkal, munkával lehet jobbá tenni a magyar oktatást

    Budapest - Az oktatási államtitkár szerint nem ultimátumokkal, hanem munkával lehet jobbá tenni a magyar oktatás ügyét.

     

     

    Tanítanék mozgalom: Palkovics László mondjon le!

    Budapest/Miskolc - Azonnali hatállyal lemondásra szólította le Palkovics László oktatási államtitkárt a Tanítanék mozgalom, és elkészítette a felmondólevelet is számára.

     

    „Érdemi változások helyett csak hangulatjavítás történt”

    Miskolc - Sokatmondó helyszínen, a nagyszabású pedagógusdemonstrációnak otthont adó miskolci Hősök terén mutatta be szerdán az oktatási kormányzatnak és a közoktatásban részes valamennyi szervezetnek szánt nyílt levelet Béres Ildikó, a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsok Fórumának koordinátora, Csabalik Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezete középiskolai tagozatának városi titkára, Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete regionális ügyvivője.


    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában