Ínyencség: hat ütős és négy kürtös

Miskolc - Ritkán hallott művek, különleges hangszerek. Nem mindennapi koncert. Interjú: a Miskolci Szimfonikus Zenekar Hangforrás bérletének nyitókoncertjéről.

Ritkán játszott zenei „ínyencségek” hangzanak el a Miskolci Szimfonikus Zenekar Hangforrás bérletének első koncertjén. Szólistaszerepben a zenekar kürtöseit és ütőseit hallhatjuk-láthatjuk, akik zenekari művészek lévén ritkán jutnak szólistaszerephez. Angyal Zsuzsanna ütőhangszeres művésszel és Varga Bálint kürtművésszel beszélgettünk a koncertről.

Az ütőhangszeresek általában nagyzenekari művekben háttérszerepet kapnak és sokszor azokban is csak egy-egy tételben játszanak. Ezen a koncerten azonban rögtön két darabban is főszerephez jutnak.

Angyal Zsuzsanna: A Bartók-darab alapműnek számít minden ütős számára, amelyben egyszerre jelennek meg mélységek és magasságok, igazán titokzatos és dinamikus mű. Bartók egyébként az ütőhangszerek szakértője is volt. Olyannyira szerette volna megismerni ezeket a hangszereket, hogy többet is tartott belőlük az otthonában. A Kecak eredetileg egy balinéz dal volt, amelyhez később mozgás is kapcsolódott. A táncot 1930 körül a Ramayana története köré szőtték, melyben Sita hercegnő elrablását jelenítik meg. Ez az „új műfaj” ezután folyamatosan alakult; Balin már Kecak-fesztivált is rendeznek. A táncot – s így a művet is – az emberi hang teszi még különlegesebbé. Az énekben a férfikórus koncentrikus körben ül és mozog, miközben a kecak szót kántálja. A Kecak megihletett filmrendezőket, írókat és zeneszerzőket is, például Federico Fellini is használta egy filmjében. Azóta beépült a japán zenébe, valószínűleg ez ihlette Akira Nishimura zeneszerzőt is, aki egy hat főből álló ütőhangszeres kamaradarabot formált az énekből. A Kecakot 1979-ben mutatták be először Japánban hatalmas sikerrel.

A felkészülésben a szólistaszerep, gondolom, hosszabb próbaidőszakot kíván. Hogyan oldják ezt meg? Miként oszlanak el a feladatok a szólamon belül?

Angyal Zsuzsanna: Igen, ilyenkor többet kell gyakorolnunk. Az ütőhangszeres kamaraműnél az egyéni felkészülés után több közös próbát tartunk, ahol részleteiben elemezzük a darabot. A Bartók-műre elsősorban a nagyzenekari próbákon készülünk.

A japán zeneszerző Nishimura: Kecak című művében az ütőhangszerek sokaságát ismerheti meg a közönség. Hányféle hangszer szólal meg ebben a műben?

Angyal Zsuzsanna: A kecak éneket a darabban 4 játékos szólaltatja meg, mindegyikük egy pár bongót, egy pár congát, maracast és claves-t használ. A másik két játékos a csőharangot és hat darab üstdobot megszólaltató művész, akik a darab folyamán dialógus formájában mesélik el Sita elrablásának történetét. Nincsenek tételek, egyben hallható a körülbelül 11 perces mű.

A koncerten egyéb meglepetések is várhatóak. Mire készülhet a közönség?

Angyal Zsuzsanna: Mindent nem szeretnék elárulni, de annyit mondhatok, hogy a zenében lévő lüktetés magával ragadja a művészeket, és meggyőződésem, hogy a közönséget is. Emellett maga az indiai a misztikum, amit a Kecak hordoz, mindenképpen érdekes és izgalmas világ.

Hübler: Versenymű négy kürtre és zenekarra című művét kevesen ismerik, és valószínűleg magát a zeneszerzőt is.

Varga Bálint: Hüblerről tudni kell, hogy nagyon sokat dolgozott Schumann-nal, aki megírta a kürtösök számára az egyik legnagyszerűbb, de egyben legnehezebb művet. Ennek nyomán született Hübler azonos című, négy kürtre és zenekarra komponált hangversenydarabja. Ez sokkal „kürtszerűbb”, lágyabb, vidámabb, vadászosabb és látványosabb, mint a Schumann-darab.

A négy kürtös milyen „munkamegosztásban” játszik a darabban?

Varga Bálint: Szinte egyenlő partnerek vagyunk végig. Az első kürtnek, akárcsak a nagy zenekarban is, azért több a feladata szólóban, hangterjedelemben és hangmagasságban. A lassú tételben egy nagyon mély fekvésű kürtszólót játszik a negyedik kürtös, ami különlegesnek számít. Természetesen mind a négyen szólólehetőséghez jutunk, ki többhöz, ki kevesebbhez. Kíváncsian várjuk, hogy szól majd a zenekarral együtt.

Technikailag mennyire nehéz ez a darab?

Varga Bálint: Amikor együtt játszik több ember, legyen az 2, 4 vagy egy egész zenekar, mindig az a nehéz, hogy mindenki együtt legyen. Ebben a műben is ez jelenti a kihívást, erre kell nagyon figyelni.

A zeneirodalom egyébként mennyire ad lehetőséget arra, hogy egyszerre négy kürtös szólót játsszon?

Varga Bálint: Ez nagyon ritka lehetőség, de igazából egy zenekari zenész számára egyébként is nagyon ritka, hogy szólistaként lépjen fel. Kürtkvartettre ugyan rengeteg átirat létezik, de mint a neve is mutatja, ezeket eredetileg a zeneszerző nem kürtökre írta, és ezek inkább modernebb darabok. Éppen ezért nagyon különleges lesz ez a koncert.

Összeállnak olykor a zenekar kürtösei, hogy kvartettként zenéljenek?

Varga Bálint: A zenekaron belül sok kamaracsoport van, de mi kürtkvartettként nem nagyon szoktunk fellépni. Már csak azért sem, mert mindannyiunknak van másodállása és családja. Most azért nagyon örülünk a felkérésnek, mert szerintem minden kürtös szíve vágya egyszer valamilyen szinten főszerepbe kerülni és szólót játszani.

Hegyi Erika, Handa Eszter