Népszavazás 2016 - „Határvédelem: csak mi fizetjük, eddig 100 milliárd forintba került”

Miskolc, Szirmabesenyő - 2004-ben egy jól körülhatárolt szabályrendszer alapján csatlakoztunk az EU-hoz – mondja az államtitkár. Interjú: Rákossy Balázzsal, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával.

Szirmabesenyőn tartott lakossági fórumot – Csöbör Katalin, a térség ország­gyűlési képviselőjének meghívására – Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, aki a képviselő asszonnyal a fórum előtt ellátogatott a szerkesztőségünkbe és válaszolt a kérdéseinkre.

Az EU külső határait az EU-nak kellene megvédenie.” Rákossy Balázs

Van-e összefüggés a migrációs helyzet és az európai uniós források elosztása között?

Rákossy Balázs: Nem lenne szabad, hogy legyen. Brüsszel számos vezetőjének nyilatkozatából azonban az tűnik ki, hogy szeretnének ilyen kapcsolatot kialakítani, pedig ennek semmilyen jogi lehetősége nincs. 2004-ben egy jól körülhatárolt uniós szabályrendszer alapján csatlakoztunk a közösséghez: a jogszabályok egyértelműek voltak a menekültek befogadása, a bevándorlás kérdésében is. Ez nemzeti hatáskörbe tartozik, s ezen akarnak most egyoldalúan változtatni. Ezen túlmenően – már-már zsarolásszerűen – az EU-költségvetésből jogosan járó fejlesztési források korlátozását helyezték kilátásba, ami a jelenlegi szabályok szerint lehetetlen és jogszerűtlen. Alma és körte: a két dolgot nem lehet összekapcsolni.

Kaptunk-e eddig vagy kaphatunk-e a jövőben külön támogatást mint migrációs frontország?

Rákossy Balázs: Épp az ellenkezőjét javasolják Brüsszelben a migránskvótacsomag bevezetésével. Ezzel az a veszély fenyeget, hogy a magyar költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből kellene súlyos összegeket fizetni azért, mert jogosan nem akarunk ellenőrizetlen tömegeket hazánk területére beengedni. Brüsszel kvótacsomagja szerint fejenként 77 millió forint befizetését várják el azoktól az országoktól, amelyek a kontinensünkre illegálisan érkezett migránsokat nem hajlandók befogadni. Nem veszik figyelembe, hogy Magyarország már eddig is jelentős összegeket fordított arra, hogy ne csak a saját határait védje meg, hanem megakadályozza a migránsok más európai országokba özönlését. Pedig ez nem a mi feladatunk lenne, hiszen a jogszabályok ebben a vonatkozásban is egyértelműek: az EU külső határait az EU-nak kell megvédenie. Ehelyett a déli határainkon az általunk felépített kerítés akadályozza meg a tömeges migrációt az EU más országaiba. Annak érdekében, hogy megvédjük a magyar lakosságot a migránsok beözönlésétől, a határzár felépítésére és a védelem fenntartására eddig megközelítőleg 100 milliárd forintot volt kénytelen költeni a magyar kormány. Mindenki számára jobb lett volna, ha ezt az összeget közvetlenül a társadalom javára fordíthatjuk.

A pozsonyi EU-csúcs előtt négy északi ország panaszolta be Magyarországot, amiért nem akarjuk visszafogadni tőlük a menekülteket. Ám visszafogadási-toloncolási kérdésben nem egységes az álláspont az unión belül…

Rákossy Balázs: Elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Álláspontunk szerint ez jogszerűtlen, embertelen, igazságtalan, a szolidaritással ellentétes és a magyar emberek biztonságát veszélyezteti.

Ott kell kezelni a problémát, ahol ezek felmerülnek. A segítséget vigyük oda, ne a bajt hozzuk ide. A szülőhazájukban kell segíteni az embereknek. Úgy tűnik, hogy néhány észak-európai ország vezetője még nem jutott el eddig a felismerésig.

Szerencsére egységes az álláspont a visegrádi négyek (V4) körében, még ha fellépésüket többféleképpen értelmezik. Mi ennek a lényege?

Rákossy Balázs: A V4-ek országai határozottan és hatékonyan működnek együtt ebben a kérdésben is: nem akarunk migránsokat az országainkban, meg kell őket állítani az EU külső határainál. A V4-ek tagállamai is részt vesznek a déli határaink őrizetében, emellett minden uniós fórumon egyöntetűen és együttesen képviseljük az illegális migráció elleni határozott álláspontunkat.

Van-e reális alapja annak, hogy az EU számos vezetőjének jelenlegi véleményével ellentétes a magyar álláspont és a cselekedet miatt megvonhatnak tőlünk pályázati lehetőségeket, támogatásokat?

Rákossy Balázs: A migránsok betelepítését és a fejlesztési források megvonását nem lehet a jelenlegi uniós szabályok alapján összekapcsolni, ez ellentétes a közösségi EU-joggal. Ám voltak és valószínűleg lesznek erre a jövőben is próbálkozások, így hát ezen a téren is meg kell majd küzdenünk a brüsszeli bürokráciával. A migránsok kötelező betelepítése elleni magyar fellépés, vagyis az októberi 2-ai népszavazás kedvező eredménye újabb erőt adhat a kormánynak az EU által kilátásba helyezett fenyegetések elutasítására is. Természetesen a politikai nyomásgyakorlásnak vannak különböző eszközei, de jogi, demokratikus, jogállami alapon ezt jelen pillanatban az unió nem teheti meg. Minden ilyen kijelentést el kell utasítunk, hiszen Magyarország a jogszerű eljárásokhoz tartja magát és ezt várja el a politikai partnereitől is.

Sorsdöntő nap lesz október 2., a népszavazás eredménye, ugyanis hosszú távon meghatározza családjaink, szüleink, gyermekeink jövőjét és biztonságát. Ezért minél többen mondjunk határozott nemet jövő vasárnap a migránsok kötelező betelepítésére, akárcsak arra, hogy emiatt hazánkat az EU-források megvonásával fenyegessék!

- Horváth Imre -