Helyi közélet

2016.09.11. 20:49

Fél óra Juliette Binoche-sal Miskolcon. Közvetlen, kedves, izgalmas – és szép

Miskolc - Az Oscar-díjas francia színésznő szerint az élet maga a fejlődés. Szereti, ha a szerep is ilyen.

Miskolc - Az Oscar-díjas francia színésznő szerint az élet maga a fejlődés. Szereti, ha a szerep is ilyen.

Már előző nap megérkezett, és nagyon tetszik neki Lillafüred, árulják el a Palotaszállóban a színésznőről, amikor rá várakozunk. A hotelben tartják a sajtóbeszélgetést pénteken délelőtt – akárcsak tavaly, az akkori vendéggel, Claudia Cardinaléval. Nagyon közvetlen és kedves, mondják a szervezők, akik már találkoztak vele, nincsenek sztárallűrje. Pedig akár lehetne is, hiszen a világ leghíresebb színésznői között tartják számon. Számtalan díj birtokosa, többek között a legrangosabbat is megkapta már, az Oscart Az angol betegben nyújtott alakításáért, a film Magyarországon is nagyon népszerű volt a 90-es évek közepén.

Örülök a meghívásnak, és hatalmas megtiszteltetés ez a díj.” Juliette Binoche

Néhány perc, és megérkezik. Alacsonyabb, mint gondoltuk, vékony, és nagyon csinos. Fehér zsabós blúzban van, fekete, szűk szárú farmerben és leopárdmintás tűsarkúban. Szolid smink, alig látszik.

Kezdődik a fotózás, láthatólag zavarja, nem is engedi, hogy az előre betervezett tíz percen át kattintgassanak a fotósok. Két perc után kéri, hagyják abba. Onnantól kezdve azonban valóban közvetlen, és minden kérdésre válaszol, még arra is, ami láthatólag kevésbé tetszik neki.

A beszélgetés angolul folyik, hiszen ha Juliette Binoche francia is, több filmjében játszik angol nyelven.

A díjak? Fontosak

– Az Oscar-díj óriási meglepetés volt számomra, nem vártam rá, a semmiből jött, és mindig elgondolkodom rajta, hogy miért éppen én vagyok, aki kapta – mesél a díjról az első kérdésre válaszként. De előtte még elmondja, mennyire örül, hogy Miskolcon lehet, és micsoda megtiszteltetés egy szinte titokzatos helyen díjat kapni. Elmeséli, hogy előző este Tarr Béla rendezővel vacsorázott, és hogy mennyire nagyra tartja a magyar filmeket. A díjakról még elmondja, sosem mert reménykedni előre egyikben sem, így ment Cannes-ba is (2010-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb színésznő-díjjal tüntették ki a Hiteles másolat című film főszerepéért – a szerk.), ahol élete legrosszabb napja után kapta meg a díjat.

És hosszan meséli: úgy érezte magát, mintha egy James Bond-filmben lenne, nem volt repülő, így a díj­átadó előtt érkezett egy órával, nem találkozott azzal, akivel akart, nem volt kulcs a szobájához. A legnagyobb boldogság számára viszont a díj hozadéka volt. Az iráni rendező, Dzsafar Panahi a zsűri tagja lett volna, de ellenzéki tevékenysége miatt börtönbe került, így nem tudott jelen lenni a fesztiválon. Juliette Binoche szót emelt érte, így szabadlábra helyezték.

– Úgy gondolom – mondja –, ha egy díj egy humanitárius cselekedethez is hozzá tud járulni, akkor az egy nagyon fontos és jó dolog.

Filmekről, magyarokról

A színésznővel fél órán át beszélgethettek a sajtó munkatársai. Sokféle kérdés hangzott el. Még a díjak kapcsán megtudhattuk például, hogy az elismerések teszik úgymond megfoghatóvá a szerepet. Mert még az asztalos, a festő kézbe tudja venni a produktumát, addig a szerep, a játék megfoghatatlan. De mégis valóságosnak kell lennie, hiszen a szerep megformálása a színész személyiségén megy keresztül.

A szerepek, a szerepformálás, a dráma volt a témája a következő kérdés-válasznak is, amely a színésznő egy 2015-ös filmjének forgatására kérdezett rá. A Sils Maria felhői című filmet 2015-ben vetítették a mozikban. A beszélgetés végén pedig szóba kerültek a művészfilmek, az artmozikról való véleménye is: a színésznő szívesen vállal szerepet kis költségvetésű, kísérleti alkotásokban.

– Milyen magyar filmeket kedvel? – érkezik a következő kérdés, mire kisebb kuncogás hangzik a teremben.

– Most meg miért nevetnek? – kérdez vissza Binoche szintén nevetve, egyébként is végig jókedvű a beszélgetés alatt. Tarr Béla Kossuth-díjas filmrendező filmjeit emlegeti, mint mondja, minden alkotását szereti.

– Velem maradnak mindörökké – fogalmaz, és magyarázza, olyanok számára, mint a mély álmok. Képeit magukkal ragadónak tartja, nyelvezete játékos, mestere a filmgyártásnak. Szerinte filmjeinek világa sok embert inspirál. Utal a bizonyára előző esti beszélgetésre is, amikor azt mondja: Tarr Bélának nem szabad abbahagynia a filmezést, folytatnia kell, mert szükségünk van az erős hangra. Jancsó Miklós nevét említi még – mint kiderül, a napokban kapta meg az egyik filmjét a rendezőnek, és nagyon nagy hatással volt rá.

– Gyönyörű film – mondja, és sajnálkozik, hogy többet még nem láthatott, mert ez alapján is erős, expresszív művésznek tartja, és akárcsak Tarrt, őt is mesterként emlegeti. – Ütős alkotás ez is, felébresztenek minket az ilyen filmek, megváltoztatják a világot, ezért támogatniuk kellene őket a kormányzatnak. Ha nincs szabadság, nincs szabad szellem, akkor harcolni kell érte – jegyzi meg.

Milyen burkában?

A beszélgetés során előjön az iszlám, a migráció kérdése is, ezekre is válaszol a színésznő. A háború, az ezzel kapcsolatos filmek, a férfi-női szerepek kapcsán megjegyzi, nem szeretne politizálni, őt inkább az emberi, a humanitárius kérdések érdeklik. Szóba kerül a nők elnyomottsága, példákat is említ. Meséli, neki is muszáj volt külföldi útja során burkát felvennie.

Amikor először kellett, akkor nem zavarta, sőt valamiféle védelmet jelentett számára. Amikor másodszor, akkor viszont már bosszantotta, mert nem dönthetett, hogy felveszi-e vagy sem. Szerinte az a baj, hogy ez az érintett nők számára nem választás kérdése. Elmondja egy boszniai rendezőnő történetét, aki szintén fejkendőt visel. Sokat beszélgetett vele erről a témáról. Meglepte, hogy annak ellenére, hogy filmet forgat, azaz nem annyira nőies a szakmája, viseli.

– A nőknek kellene választaniuk, nekik kellene dönteniük ebben a kérdésben – mondja, s nem rejti véka alá, hogy mennyire felháborítja ez a dolog. Ám megjegyzi, az emberek lassan változnak, ahogy a szokások is.

A migráció kapcsán liberális nézeteket vall. Ő úgy látja, az emberek nagy része azért érkezik Európába, mert elvesztették az otthonukat, semmijük nem maradt, így segíteni kell nekik.

– Véget kellene vetni a széthúzásnak észak és dél között. Ezek az emberek hazamennének, ha volna hová. Európa egyébként is tele van bevándorlókkal, én magam is az vagyok – utal arra, hogy anyai ágon lengyel vér csörgedezik az ereiben.

– Európa rákos beteg, a mostani viselkedésünk miatt pedig megfizetünk a jövőben – vallja.

Fontos a fejlődés

– Mi dönti el, hogy elvállal-e egy szerepet vagy sem? – jön a következő kérdés. Jogos, hiszen Juliette Binoche-ra jellemző, hogy válogat a szerepekben. Sajtóhírek szerint Steven Spielberg neki ajánlotta fel annak idején az egyik főszerepet a Jurassic Parkban a ’90-es évek elején (akkor már ismert volt a színésznő Amerikában is, hiszen az első, angol nyelven forgatott filmje, a Milan Kundera regénye alapján készült A lét elviselhetetlen könnyűsége nagy sikert aratott – a szerk.), de ő Krzysztof Kieślowski lengyel rendező felkérését fogadta el, aki a Három szín-trilógia első filmjének főszerepére, a Kékre kérte fel. (Ezt a filmjét vetítették péntek este a CineFest nyitófilmjeként Miskolcon.)

– Akkor vállalok el egy szerepet, ha látom, hogy a szereplő fejlődik a cselekmény során – válaszolja. Kifejti, az élet magát a fejlődést jelenti, és az ilyen szerep ajándék számára. Épp a Kék című filmről beszél példaként. A főszereplőt, az általa alakított Julie-t hatalmas tragédia éri, autóbalesetben meghal férje és a lánya is. Nem akar tovább élni, nem engedi közel magához, nem akarja hordozni a történteket. Aztán a film végére visszatér a remény, az élet hozzá.

– Sokszor mondtam Kieślowskinak a forgatás közben, hogy engedjen sírni – mondja, és most is elérzékenyül. – De nem engedte. Soha nem engedte, csak a legvégén.

„Ez túl személyes”

Terveiről, sőt magánéletéről is próbálják kérdezni a színésznőt az újságírók. Itt egy kicsit – ha kedvesen is – bezárkózik. Elárulja, egy science fictionon és egy francia komédián dolgozik, és producerként már előkészíti első filmjét is, erről nem beszél hosszan.

– A magánéletem, nos, ez már nagyon személyes. Anya vagyok két gyerekkel, azt csinálom otthon, amit általában az anyák, a nők. Rengeteg tervem van, de ezekről nem szeretnék beszélni – hárít. Az tény, hogy sosem beszél személyes dolgairól. Két gyermeke van egyébként, Raphae­­l 1993-ban, Hana 1999-ben született. Sosem ment férjhez.

A következő kérdésen viszont hangosan felnevet.

– Egész életében filmezni szeretne?

– Nem tudom – válaszolja. – Nem baj az sem, ha nem, az élet célja, hogy tanuljunk, azt pedig sokféle módon lehet. Játszani csodálatos dolog, mágia az, amin a színész keresztülmegy a szerepformálás során. Az út, ahogy megismered magad, ahogy megismersz más embereket.

Újra Kieślowskira utal, amikor megjegyzi, a rendező magát a rendezést imádta, mert szerette a kontrollt a dolgok felett, ahogy irányítja az életet, és közben játszik.

– De a színészeten túl is rengeteg dolog van, sok-sok menülehetőség. Nekem ott van-volt a tánc, a festészet, mindkettőt nagyon szeretem, mert megismertem általuk magam. Minden a világon felfedezés, utazás.


Juliette Binoche Miskolcon

Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő Miskolcon járt pénteken a 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál szervezőinek meghívására.

A megnyitóünnepségen vette át a fesztivál újonnan alapított díját, amit mint az európai film nagykövete kapja.

Azért esett Juliette Binoche-ra a választás, mert az idén van Krzysztof Kieslowski lengyel rendező halálának 20. évfordulója: az egész világon megemlékeznek róla. Az ő híres filmjét, a Három szín: kék címűt vetítették pénteken a nyitófilm után.

Juliette Binoche-t (a színésznő 1964-es születésű) több filmben láthatták a nézők. A sok-sok alkotás közül talán a legismertebbek Magyarországon:

  • A lét elviselhetetlen könnyűsége (1988)
  • A Pont-Neuf szerelmesei (1989)
  • Végzet (1993)
  • Három szín: kék (1993)
  • Az angol beteg (1996)
  • Csokoládé (2000)

  • Videó: Juliette Binoche az idei CineFest díszvendége

    Forrás: rtl.hu.


    Miskolc - Ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét pénteken a 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen 18 játékfilm versenyez. A fesztivál díszvendége, Juliette Binoche francia színész átvette a filmmustra különdíját.

    Miskolc-Lillafüred - A színészet az igazság kifejezésének eszköze, épp ezért ebben a művészeti ágban is nagyon fontos az őszinteség - mondta Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő, a 13. Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díszvendége a fesztivál különdíjának átadása előtt tartott sajtóbeszélgetésen, a lillafüredi Palotaszállóban pénteken.

    Miskolc – Filmek, verseny, zsűri, sztárok, bővülés és helyhiány. Hagyomány és újdonság: kezdődik a CineFest. Interjú: Bíró Tiborral, a CineFest nemzetközi filmfesztivál igazgatójával.

    Miskolc – Tizennyolc versenyfilm száll ringbe a szeptember 9-én pénteken kezdődő miskolci filmfesztiválon. A 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál tíz napon át várja a mozirajongókat.


    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában