"Állandóan puskát ír a gyerekem, csalással akar jó jegyeket szerezni"

Miskolc - A szülők kérdeztek, a szakember válaszolt. Mi a gond a magyar iskolákkal?

Miért nem teljesít jól a gyerek az iskolában? Vagy ha jól teljesít, miért szorong állandóan? Miért fáj a feje minden reggel? Hogy lehet az, hogy otthon mindent megtanul, de amikor az iskolában dolgozatot ír, akkor alig jut eszébe valami? Miért rosszalkodik? Miért nem tud végigülni szépen, nyugodtan egy tanítási órát? Számtalan kérdés, ami nap mint nap aggasztja az iskolás gyerekek szüleit.

Belehajszoljuk őket egy teljesítménycentrikus életbe. Balogh Beáta

Kedden szerkesztőségünkben járt Balogh Beáta gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus, aki megvilágította a bajok hátterét.

Szépen, csendben

– A gondok ott kezdődnek, amikor a gyerek az óvodából iskolába kerül. Ekkor ugyanis óriási a váltás. Az iskolának mindenki fokozott várakozással indul, a szülők és a gyerekek egyaránt. Azonban az iskolás gyereket a szülők és a pedagógusok is úgy kezelik, mintha kis felnőtt lenne. Pedig az iskolának az első két évben az lenne a feladata, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését és ismereteket nyújtson, ne pedig tananyagot, amit meg kell tanulnia. De az is fontos lenne, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában.

– Sajnos, ez ma az intézmények többségében nem így van – hívta fel a figyelmet a szakember. – A pedagógusok elvárják, hogy a kisdiákok szépen, csendben üljenek egész órán, és az 5–10 perces szünetekben se rohangáljanak, hógolyózzanak vagy focizzanak.

Ennek következtében aztán elkezdődnek a problémák. A gyerek először csak rosszalkodik. Bekiabál az órán, feláll a helyéről vagy ki-be mászkál. Aztán jönnek a pszichoszomatikus tünetek: fejfájás, hasfájás, hányás. A gyerek végül nem hajlandó iskolába menni. A szülők ilyenkor orvoshoz fordulnak, és elkezdik a bajokat orvosilag kezelni. A gyerek pedig valóban megbetegszik. Ezzel azt „tanulja” meg, hogy ha valami nem megy, akkor betegséget kell produkálnia. A problémával küzdő gyerekek aztán magántanulók lesznek. Otthon persze nem tanulnak semmit, célok nélkül tengődnek, ez pedig egyenes út a még súlyosabb betegségek felé – sorolja a pszichológus.

Belehajszoljuk őket

Hangsúlyozza: az is probléma, hogy az iskola és a szülők is a teljesítményben látják a sikeres életút titkát. Ezért a gyerekek már óvodáskorukban angolra, balettre, egyéb különórákra járnak. A szülők azt várják el az iskolától, hogy a gyerekből hiper-szuper embert oktasson. Pedig az iskoláknak nevelniük kellene, és az egyénnel, a személlyel foglalkozni.

– A gyerekeket tehát már egész korán belehajszoljuk egy teljesítménycentrikus életbe. Pedig számos kutatás és tanulmány igazolta, hogy a felnőttkori sikerek, azaz hogy ki hogyan boldogul az életben, kevéssé függenek az iskolai teljesítménytől, az osztályzatoktól.

A szakember elmesélt egy, a munkája során előfordult esetet. Egy középiskolába hívták, mert az egyik diákkal nem bírtak a pedagógusok. Kérték, csináljon vele valamit, mert nem lehet tőle tanítani. És kiderült, semmi mást nem kellett tenni, csak elbeszélgetni vele, megérteni, szeretni, egy kicsit az édes­anyjának lenni. Rendeződött a magatartási problémája, a következő évben elkezdett tanulni, és jó eredménnyel leérettségizett.

– Ezért lenne fontos, hogy az iskolák is figyelembe vegyék a gyerekek személyiségét, egyéniségét – jelezte Balogh Beáta.

-Hegyi Erika-

Kérdések és válaszok

-A lányom felső tagozatba került. Furcsa szokásai lettek. Hunyorog, szipog és járás közben csoszog. Arra gondolok, hogy talán az iskolai szorongás okozza. Egyébként jó tanuló.

Válasz: Óriási váltást jelent, amikor a gyerek alsóból felső tagozatba kerül. Megszűnik az úgynevezett tyúkanyós tanító néni, a szaktanárok elvárása, hogy a gyerekek önállóan tanuljanak. Erre pedig ebben a korban sokan még nem képesek. A jó teljesítményre vágyó gyerekek így elkezdenek mechanikusan tanulni, tehát a tananyag csak a rövid távú memóriába kerül be, viszont hiányzik a megértés, az információk összekapcsolódása, így később, témazáró alkalmával nem tudják felidézni. Ez szorongást okoz, és a diák keres egy olyan védekezési mechanizmust, ami biztonságot jelent a számára. Ezek lehetnek akár az említett új „szokások” is.

- A gyermekem középiskolás. Szinte semmit nem tanul, állandóan puskákat ír, és „csalással” próbál meg jó jegyeket szerezni. Ez sikerül is neki. Mit tegyek? Aggódom érte.

Válasz: Ha valaki puskát ír, az is tanulásnak számít. Hiszen át kell néznie a tananyagot, a lényeget röviden megfogalmazni, és azt olyan papírra és olyan betűkkel leírni, hogy az alkalmazható legyen. Tehát sok munka van abban is, ha valaki ezen módját választja a jó jegyek megszerzésének. Ez a gyerek valószínűleg jól boldogul majd az életben, mint mondják, a jég hátán is megél majd.

Akik tökélyre fejlesztették a puskázást

Puskázni nem szép dolog, sőt. Néha-néha azért mégiscsak ezt az alternatív megoldást választják a diákok tanulás helyett. Egyik-másik nebuló leleményessége nem ismer határokat, és csak ámulunk kreativitásukon. Most belőlük szemezgettünk.

Videó: Hogyan puskázik egy bűvész?

Miskolc - A Miskolci Egyetem egyik hallgatója évek óta profi szinten bűvészkedik és most megmutatja puskázási módszereit.