Helyi közélet

2016.08.02. 12:27

Semmi bajom, akkor meg miért vagyok rehab munkán?

Harsány, Miskolc - A frissen indult speciális közmunka program azoknak volna ideális, akiknek egészségügyi problémáik és nyugdíjkorhatár közeli életkoruk miatt már esélyük sincs már piaci alapú munkát találni, és már a rendszerint fizikai munkát jelentő rendes közmunkát sem bírnák. A programba az elsők között belépő borsodi településen, Harsányban azonban többen úgy dolgoznak most napi 6 órában a munkanélküli juttatásnál mindössze 4200 forinttal többért, hogy korábban gond nélkül foglalkoztatták őket rendes közmunkában. Ők nem értik, hogyha egyszer azt mondják, bírják az iramot, miért kerültek fele annyi pénzért “rehab munkára”. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Harsány, Miskolc - A frissen indult speciális közmunka program azoknak volna ideális, akiknek egészségügyi problémáik és nyugdíjkorhatár közeli életkoruk miatt már esélyük sincs már piaci alapú munkát találni, és már a rendszerint fizikai munkát jelentő rendes közmunkát sem bírnák. A programba az elsők között belépő borsodi településen, Harsányban azonban többen úgy dolgoznak most napi 6 órában a munkanélküli juttatásnál mindössze 4200 forinttal többért, hogy korábban gond nélkül foglalkoztatták őket rendes közmunkában. Ők nem értik, hogyha egyszer azt mondják, bírják az iramot, miért kerültek fele annyi pénzért “rehab munkára”. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Speciális közfoglalkoztatási programot indított július 1-jétől a Belügyminisztérium, melynek célja, hogy az eddig valamilyen fizikai, mentális vagy szociális okból a rendes közmunkaprogramból kiszoruló embereket is bevonja a közfoglalkoztatásba. Ezzel a kormány egy hosszú távú célja, a teljes foglalkoztatás megvalósítása felé tett egy lépést: 132 ezer, több mint egy éve sikertelenül állást kereső ember tűnhet így el a munkanélküli statisztikákból.

A speciális közfoglalkoztatási program lényege, hogy szakképzettséget nem igénylő, és komolyabb fizikai megerőltetést nem jelentő munkát végezzenek napi 6 órában azok, akik orvosi szakvélemény alapján nem alkalmasak a legtöbbször fizikai munkát jelentő rendes közmunkára. A program egyelőre csak 4 megye 11 településén indult el és 300 új embert von be a közfoglalkoztatásba, januártól azonban az egész országra kiterjesztené a kormány.

Készül a papír irattartó | Fotó: Hajdú D. András

A speciális közmunka havi bérezése azonban jóval alatta marad a rendes közmunkáénak: míg az utóbbival teljes munkaidőben nettó 52 ezert forintot lehet megkeresni, addig a speciális közmunkás bére 27 ezer forint körül alakul majd, ha az illető nem középfokú végzettséget és szakképzettséget igénylő munkát végez. Márpedig a speciális közmunkaprogram kísérleti verziójában az elsőként felállított közfoglalkoztatási pontokon nagyrészt betanított munka zajlik: valamilyen használati tárgyat – vesszőseprűt vagy papír irattartó mappát – állítanak elő kézzel a munkások. Az így megkeresett, körülbelül nettó 27 ezer forint azonban alig több mint az a 22800 forint foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amit ezeknek a munkásoknak álláskeresőként eddig havonta folyósított a járási hivatal.

A közmunkások seprűit készítik, a hivatalok mappáit hajtogatják

Cigaretta szünetet tart épp a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Harsányban a 61 éves Ildikó, aki néhány napja kezdett a speciális közmunkaprogramban dolgozni. Ma papír irattartó mappát hajtogatnak új munkatársaival, harsányi és bükkaranyosi asszonyokkal, és egy mankóval bicegő férfival, aki egy évekkel ezelőtti balesetben szerzett combnyaktörés miatt nem tudott a férfiakhoz csatlakozni a későbbiekben legyártandó söprűkhöz szükséges vessző gyűjtésében.

Érkezik a hozzávaló a seprűkészítéshez | Fotó: Hajdú D. András

Július második hetében állt munkába Harsányban az a 20 ember, aki bekerült az induló speciális közmunkaprogramba. A településről és a szomszédos Bükkaranyosról toborzott speciális közmunkások, zömmel 40-60 és közötti férfiak és nők, napi hat órában vesszőseprű készítéssel és papír irattartó mappa hajtogatással-ragasztással foglalkoznak majd 5 hónapig biztosan, a polgármesteri hivatal melletti, régebben kultúrházként működő épületben.

Orvosság a magányra

Ildikó leromlott egészségi állapota miatt bottal is nehezen jár, ezért csak ülőmunkát képes végezni – abból is csak olyat, amihez nem kell semmilyen szakképzettség. És bár az egyedülálló asszonynak van érettségije, és elmondása szerint alapszinten a számítógépet is tudja kezelni, a gazdaságban már rég nem dolgozott – igaz, néhány évvel ezelőtt elhunyt édesanyja ápolása mellett teljes állásban nem is tudott volna semmit vállalni.

Vannak olyanok, akiknek a lépcsőzés is komoly kihívást jelent | Fotó: Hajdú D. András

Ildikó jó példa arra, hogy Harsány polgármestere, a fideszes Szabó Gergely kiket gondol a speciális közmunkaprogram igazi nyerteseinek, és miért. Ildikó ugyanis saját elmondása szerint örül annak, hogy legalább napközben társaságban lehet, ha már délutánjait jórészt egyedül kell töltenie. Az is előny, hogy nem kell a főzéssel fáradnia, hiszen a speciális közmunkaprogramban résztvevők a település általános iskolájának konyháján ebédet is kaphatnak. Szabó Gergely szerint a magányban és a tétlenségben élőkön segít igazán a program, az értékteremtő munka egyszerűen értelmet ad az életüknek.

“Ennyi erővel otthon is maradhatnék”

A mappahajtogató, vesszőseprű készítő harsányi és bükkaranyosi munkások között azonban nem csak egyedülálló, magányos, nyugdíj előtti éveiket taposó nők és férfiak vannak – sőt, valójában nem is ez az élethelyzet a legjellemzőbb a körükben.

“Nekem a munkaidőm lejárta után kezdődik a második műszak: a gyerekeimre meg a férjemre főzök, mosok, takarítok, csak azt nem ismeri el senki munkának” – magyarázza az egyik munkásnő, miért húzódozott, mikor behívták speciális közmunkára. Elégedetlenségét az is fokozza, hogy napi hat óra munkával havonta csak 4200 forinttal több a jövedelme, mintha egyáltalán nem is dolgozna. “Ennyi erővel ehelyett otthon is maradhatnék, és vezethetném a háztartást. Az ingyen ebéddel nem vagyok kisegítve, ha egy egész csalára úgyis főznöm kell” – mondja.

A kész termék | Fotó: Hajdú D. András

A harsányi munkások azonban úgy látják, visszautasíthatatlan ajánlatot kaptak, amikor az önkormányzat speciális közmunkába hívta őket. “Ha nem vállaljuk, elesünk a foglalkoztatás helyetti támogatástól is” – mondja egyikük. A harsányi munkások ugyanis tudják, hogy a járási hivatalnak joga van két évre megvonni tőlük a munkanélkülieknek járó támogatást, ha nem működnek együtt a munkaügyi hivatallal – például nem fogadják el azt a munkát, amire kiközvetítik őket.

“Semmi keresnivalóm rehab munkán”

Boldogan dolgozna közmunkában az 50-es évei vége felé járó Feri is, aki nem érti, miért került – ahogy ő hívja – “rehab munkára”, mikor egy éve még rendes közmunkán dolgozott, és bírja is a fizikai munkát. Egyik munkatársa, aki hosszú évekig a vasiparban, majd egy téglagyárban dolgozott, hasonlóan vélekedik a kérdésről. Ezek a férfiak, hiába van szinte mindegyiküknek valamilyen egészségügyi problémája, például magas vérnyomása, netán alkoholproblémája, azt mondják, ez eddig sem akadályozta őket abban, hogy akár keményebb fizikai munkát végezzenek – több pénzért.

Cigiszünet | Fotó: Hajdú D. András

A speciális közmunka programnak kimondott célja, hogy jobb fizikai és szellemi kondícióba hozza a benne résztvevő hátrányos helyzetű munkásokat, és segítsen nekik kikerülni a munkaerőpiacra – mondja Szabó Gergely polgármester, majd hozzáteszi: ezért része a folyamatos orvosi állapotfelmérés, ami alapján a munkavállaló a neki szükséges ellátásba utalható. Ha pedig javult az állapota, akár rendes közmunkába is átkerülhet.

Lehetőség, amivel élni kell

Szabó Gergely többször is kiemelte: a közmunkaprogramot egy lehetőségnek tartja, hogy az önkormányzatok “értékteremtő munkát” adjanak az arra rászorulóknak. Hangsúlyozta: eddigi, 6 éves polgármestersége alatt igyekezett maximálisan kihasználni a közmunkaprogram nyújtotta lehetőségeket. Munka volt bőven: a település ugyanis csak a 2010-2014-es kormányzati ciklusban 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott: ebből futotta több önkormányzati épület teljes felújítására, napkollektorok felszerelésére, biomassza előállító üzem és egy önkormányzati fenntartású mezőgazdasági telep létesítésére. Az önkormányzat most is körülbelül 70 közmunkást foglalkoztat a most speciális közmunkába hívott 20 emberen kívül.

Készül az új hely a közmunkások számára | Fotó: Hajdú D. András

A speciális közmunkaprogram egy teljesen felújított épületet is ad az önkormányzatnak: a pályázat, amit megnyertek, ugyanis magába foglalja egy egykori raktárépület felújítását, ahová a mostani ideiglenes helyszínről költöztetik majd át a munkásokat. Az egyik teremben az asszonyok hajtogatják majd a mappákat, a másikban a férfiak készítik a seprűket, ezen kívül lesz öltöző, vizesblokk és étkező is az épületben. “Ha nem is lesz hosszú életű a speciális közmunka program, akkor is van egy bármilyen más célra hasznosítható épületünk” – magyarázza Szabó Gergely.

Nem lehet jó szájízzel

Közben délután kettőkor véget ért a brigád munkaideje, a harsányiak hazasétálnak, a bükkaranyosiak pedig a helyközi buszjáratra várnak. Egy, még az épület előtt cigarettázó asszonnyal tovább beszélgetünk.

8 általánosom van, úgyhogy szellemi munkára nem vagyok jó, nincsen képesítésem, marad a fizikai munka, de azt meg a két gerincműtétem miatt nem tudom csinálni – nem emelhetek nehezet, nem hajolhatok”

– mondja, majd hozzáteszi:

Tudom, hogy ezekkel az adottságokkal biztos nem találnék munkát a munkaerőpiacon, de ilyen alacsony fizetésért nem lehet jó szájízzel dolgozni.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában