Hőszigetelt vermet építenének, hogy egy fillér fűtésdíjat se kelljen fizetni

Miskolc - Energiatakarékos és környezetbarát házakat épít, építészeti díjjal jutalmazták. ÉM-portré: Molnár Gábor, a Miskolc Város Építészeti Alkotói díj tulajdonosa.

Kis energiafelhasználású családi házakat épít Molnár Gábor cége, a fiatal vállalkozó érdemelte ki az idén Miskolc Város Építészeti Alkotói díját a város napja alkalmából. „Energiatakarékos és környezetbarát megoldásokat alkalmazó építészeti munkája elismeréseként méltó a díjra”, e szavakkal indokolták a kitüntetést.

Mindig is fontos volt számomra a környezetvédelem." Molnár Gábor

Molnár Gáborék egyébként 24 minimális energiafelhasználású házat építettek eddig Miskolcon, ő maga rendszeresen tart előadásokat is ebben a témakörben. Mindemellett innovatív kutatást is végeznek, hogy zéróenergiás rendszert alakítsanak ki: keresik annak az útját, hogy hogyan lehet a nap hőenergiáját passzív módon eltárolni a téli napokra.

Hogy hogyan kezdődött? Szerencsen nőtt fel, informatikus végzettségű, ott volt számítástechnikai üzlete, majd Miskolcra nősült. Itt aztán megépítette saját energiatakarékos házát.

Hőszigetelő burok

– Zavart, hogy mindig büdös van, a gyereket nem mertük kivinni ősszel a szmog miatt. Úgy éreztem, tenni kell ez ellen. Amikor elkészült a házunk (2013-ban meg is nyerte a Miskolc legzöldebb háza címet – a szerk.), annyira beleszerettem, hogy úgy gondoltam, elkezdek az építkezéssel üzletszerűen foglalkozni. Mindig is szerettem tervezgetni, rajzolgatni. Így indult…

A-tól Z-ig, azaz tervezéstől kivitelezésig építik a házakat, és már a tervezésnél figyelembe veszik, hogy minél energiatakarékosabb legyen. A lényeg: olyan termikus, hőszigetelő burkot építenek a ház köré, amiből nagyon kevés energia távozik el. Ellátják gépi szellőztetéssel is, így nincs dunszthatás. Négyzetméterenként 20–30 kilowattóra lesz évente az energiafogyasztás, azaz ennyiből oldható meg az épület fűtése.

– Mindig kitalálunk valami újítást, már egy egész komoly rendszer állt össze. Mindig azon dolgozunk, hogy jobbat csináljunk, olcsóbban, praktikusabbat – magyarázza. A ház megépítése nem kerül sokkal többe, mint a hagyományos házaké, az összeg pedig nagyon hamar, 5–8 éven belül megtérül. Mintha áttenné az építtető a pénzt egyik zsebéből a másikba, mivel az ingatlan értékesebb lesz, és nem fizet rezsit, azaz pénzt takarít meg.

Rezsimentes

Molnár Gáborék tavaly elhozták a UPC Business Nagydíj fődíját, ebben nagy szerepet játszott a cikk elején említett kutatásuk is. Eddig többek között napelemekkel tudták megoldani, hogy rezsimentes legyen a ház, most viszont kitaláltak valamit, egy új hőtárolási rendszert, amivel képesek lehetnek a ház által megtermelt energiát télire elraktározni napelemek nélkül is.

– Egy hőszigetelt veremről van szó, abban tárolnánk el a meleget, és vennénk ki télen a hőt – mondja Molnár Gábor. – Ha sikerül, nem kellene szerződést kötni energiaszolgáltatóval: fűtés szempontjából önellátó lenne a ház.

Gábor hangsúlyozza, nem ők találták fel, hogy a földben tárolják el az energiát, családi házaknál azonban még sosem alkalmazták.

A kutatásokat pályázati pénzből, uniós forrásból tervezik finanszírozni: megépítik a ma még csak elméletben létező vermet, megnézik, hogyan működik a gyakorlatban. A lényege: a napkollektoros rendszer beviszi a hőt a föld alá, eltárolja és télen ezt is használja. A szórt téli fénnyel is fel tud melegedni 25–30 fokra a napkollektor, nekik pedig már a 25–30 fokos víz is pontosan elég: ezzel fogják fűteni a ház padlóját. Amikor a napkollektor kap egy kis fényt, előbb a padlót melegíti, a maradékot – ha van – leteszi a verembe. Ha a padlófűtésnek kevés a meleg, akkor a veremből vesz ki hozzá. Több ezer wattot le tudnak tárolni, de csak egy picit vesznek ki, mert a többi a földben a szigetelés ellenére is el fog veszni.

Öt-hat ház évente

– Nagyobb energiafelhasználású háznál már nem működne. Most így látjuk. A kísérletünk során kiderül, helyesek-e a számításaink.

Jelenleg öt-hat házat épít a vállalkozás évente kulcsra készre. Az idő nekik dolgozik: Magyarországon a ma épülő házak kevesebb, mint a 10 százaléka kis energiafelhasználású, de a nyugat-európai trendek azt mutatják, hogy a közeljövőben szigorodnak a szabályok.

Hajdu Mariann