„Nem sokkal később kiderült, ez hibás kalkuláció volt“

Miskolc - Trianon: miért történt, ami történt? Legendák és a valóság, a történész szerint. Interjú: Ablonczy Balázs történésszel.

Kilencvenhat évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a szerződést, amelynek során Magyarország elvesztette területének és lakosságának kétharmadát. A 320 ezer négyzetkilométeres országból egy 90 ezer

négyzetkilométeres állam lett A Magyar Királyság lakóinak száma 20.886.487-ről 7.615.117-re apadt.

Minden, az elévülésre, lejáratra vonatkozó vágy illúzió." Ablonczy Balázs

Azok az ismeretek, amelyeket munkájuk címe ígér, olyan horderejűek, hogy a szerződés aláírásakor befolyással lehettek volna akár a döntés részleteire is ?

Ablonczy Balázs: Nem hiszem. Bár még csak a kutatás elején járunk, a cél az, hogy megismertessük a nagyhatalmi és a jugoszláv, román, csehszlovák szándékokat, területi igényeket, a magyar társadalom és hadsereg korabeli állapotát, és új kérdéseket tegyünk fel, új válaszokat adjunk a korszak történetével kapcsolatban. Beszéljünk menekültekről, az új határok helyéről és a trianoni békeszerződés helyéről a magyar társdalom emlékezetében.

A II. világháborút követő Párizsi békeszerződés valóban felülírta a Trianoni békediktátum egészét, vagy egy részét, ami a hazai közvélekedés ábrándja szerint – a realistásokat nélkülözően -, az esetleges felülvizsgálat, „ elévülés” idejét érvényesíthette volna.

Ablonczy Balázs: Az 1947-es párizsi békeszerződés valóban érvénytelenítette a trianonit – ráadásul az utóbbiban legalább még voltak kisebbségvédelmi rendelkezések, a párizsiban már nem. Tehát minden, az „elévülésre”, „lejáratra” vonatkozó vágy illúzió.

Tudhatunk többet a Georges Clemanceau sokat emlegetett elfogódottságának valós tartalmáról?

Ablonczy Balázs: Ezt a problémát igyekeztem korábban elég alaposan körbejárni Trianon-legendák című könyvemben (2010, 2015, Jaffa). Georges Clemenceau francia miniszterelnöknek volt egy magyar menye, akivel azonban kitűnő személyes viszonyban volt. Magyarországgal és a magyar békedelegációval azért viselkedett úgy, ahogy, mert meg volt győződve arról, hogy Franciaország stratégiai érdekeit szolgálja azzal, ha az újonnan létrejövő államokat magyar területekkel erősíti meg, és alkalmassá teszi őket arra, hogy Németországot egy következő konfliktus esetén hátba támadják. Nem sokkal később kiderült, ez hibás kalkuláció volt.

Valóban szerepel a szerződésben, hogy hazánk lemond Egyiptom elleni kapitulációs jogáról, ugyanis a szerződés szerint ettől is eltiltották Magyarországot. Erre az arcpirító, képtelen „húzásra” mi késztette a szerződés megfogalmazóit?

Ablonczy Balázs: A kapitulációs jog azt jelentette, hogy egy adott állam, jelesül Egyiptom területén osztrák-magyar állampolgárokra nem a helyi törvények vonatkoznak, hanem saját államuk törvényei, és egyfajta extraterritorialitást élveznek. Bár lehet, hogy ez néhány száz embert a törvény visszamenőleges hatálya miatt rosszul érintett, de azt hiszem, nem ez a legnagyobb gond a trianoni békeszerződéssel.

A Vág- folyót Párizsból valóban tengerjáró hajók vízi útjának aposztrofálták?

Ablonczy Balázs: Nem, ez is csupán a legendák része, ám a részletekért javaslom könyvem elolvasását mindazoknak, akit érdekel a téma.

Nagy József

Háttér

Az elmúlt napokban hirdették ki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának idei nyerteseit. Ablonczy Balázs kutatócsoportjával a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve új, friss és érvényes műveket publikál, amelyek a szélesebb közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek.