A szakemberhiány másik oldala: nem győzik a munkát

Miskolc - Megmutatják, hogy építeni, alkotni csodálatos dolog, és nagyon jól meg lehet belőle élni.

Miközben folyamatosan fenyegeti az építőipart a szakemberhiány és egyre kevesebb fiatal választja hivatásának, a jó szakemberek presztízse nő, az idejük pedig egyre fogy. A 35 éves Kiss Tamás, a Mesterek Mestere díj 2015. évi közönségdíjasa sem győzi a munkát és egy évre előre megvannak a megrendelései.

Nem érzik a megbecsülést

Kiss Tamásnak annyi megrendelése van, hogy már csak egy évre előre tud munkát vállalni, pedig nem tartozik az olcsó szakemberek közé. Azonban a Mapei Kft. februári felmérése szerint általában nem ilyen jó a helyzet. Kétszáz burkolót kérdeztek meg, akiknek a fele (53 százalék) úgy érzi, hogy szakmailag nincs megbecsülve a munkája. 47 százalékuk az anyagi megbecsülést, a szakmunka megfizetését, 36 százalékuk az erkölcsi elismerést hiányolja. 54 százalékuk ráadásul gondolkodott már külföldi munkavállaláson.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint „az egyetlen megoldás vonzóvá tenni az építőipart a fiataloknak. Kiss Tamás és a hozzá hasonló szakemberek példáján keresztül be kell mutatni, hogy építeni, alkotni csodálatos dolog, és nagyon jól meg lehet belőle élni. Ez a Mesterek Mestere díj célja”.

Felismerik az utcán

„Óriási élmény egy ilyen értékes díjat elnyerni és nagy felelősség is egyben. Ezzel a díjjal a nevem és a munkám is felértékelődött. Eddig is adtak a szavamra, de a díj óta még határozottabbnak érzem magam és nagyobb önbizalmam lett” – mondta Kiss Tamás.

Ma már fel sem merül a kérdés, hogy mi miért kerül annyiba, könnyebben elfogadják a megszabott árait. Ráadásul nagyobb volumenű projektekre is hívják.

„A legnagyobb megrendelésem a díj óta egy szálloda építése volt, ahol már szinte saját magam ura lehettem és nagyon élveztem az új munkát” – számolt be a sikereiről a fiatal szakember. „Sok pozitív visszajelzést és dicséretet kaptam eddigi pályám alatt, de most egy kicsit más megvilágításba került az egész életem. Számomra a két kislányom jelenti a legtöbbet, csodálatos érzés volt hazavinni hozzájuk és a feleségemhez a díjat és megosztani velük az örömöm” – emlékezett Tamás.

Azonban nem csak a család és a szakma részéről jön már a dicséret: a környéken ismeretlenek is odamennek hozzá gratulálni, ami egy teljesen új és csodálatos érzés számára.

A szakembernek még nem fordult meg a fejében, hogy külföldre menjen dolgozni, itthon is jól boldogul és azért biztos nem menne ki, mert nincs elég munka, vagy nem mert nem értékelik eléggé.

- ÉM -