Helyi közélet

2016.03.03. 08:42

Éhségsztrájkba kezd a miskolci férfi, ha kiköltöztetik

Borsod-Abaúj-Zemplén - Március elsején lejárt a kilakoltatási moratórium. Van, aki rettegett a határidőtől, van, aki várta.

Borsod-Abaúj-Zemplén - Március elsején lejárt a kilakoltatási moratórium. Van, aki rettegett a határidőtől, van, aki várta.

Egy miskolci férfi már szerdán – egy nappal a moratórium megszűnése után – bejelentette, hogy éhségsztrájkba kezd, mert március végéig el kell hagynia az otthonát. Családjával együtt tehetik utcára, és egyelőre fogalmuk sincs, hova is mehetnének. Van ugyan tartozásuk, ami kölcsönökből halmozódott fel, de – szerintük – nem csak ez az oka annak, hogy menniük kell. Úgy gondolják, egy nagyobb miskolci fejlesztésnek is útjában áll az ingatlanjuk, amit már jóval korábban bontásra ítélt a város. Mivel a család együtt nem mehet a hajléktalanszállóra, így fogalmuk sincs, hova is költözhetnének. Mivel helyzetük kilátástalan, az egyébként cukorbeteg családfő úgy döntött, éhségsztrájkkal hívja fel a figyelmet nehéz helyzetükre.

Nem kell biztosítani

„A lakhatáshoz való jog sajnos nincs törvényben rögzítve, így ki lehet lakoltatni úgy embereket, hogy a lakhatásukat nem biztosítják, azaz akár utcára is kerülhetnek” – ezt Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié közösségi szervezet tagja mondta lapunknak. Kitért arra is, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatásnál a gyerekeket kiemelik a családból, miközben sokkal kevesebbe kerülne az államnak az, ha a családot támogatná szociális hozzájárulásokkal. Ráadásul – folytatta – azok a lakások, ahonnan ezeket a családokat kilakoltatják, sokszor még hetekig vagy akár hónapokig is üresen állnak.

A végrehajtói kar adatai szerint nem várható óriási kilakoltatási hullám, az esetek számát 600-ra becsülik. Ennek kapcsán Udvarhelyi Tessza felhívta a figyelmünket arra, hogy az említett 600 kilakoltatás csupán a magántulajdonú ingatlanokra vonatkozik. Ehhez még hozzá kell számolni az önkormányzati eljárásokat, és ha 3200 önkormányzattal számolunk, minimum 3 tagú családokkal, az nem kevés – fogalmazott. Azt is megtudtuk, évente közel ezer eljárás van, amit az önkormányzat indított.

Vonzzák a nem fizetőket

Miközben az adósok rettegtek március elsejétől, azaz a kilakoltatási moratórium végétől, addig sok lakóközösség várta ezt az időpontot. Az egyik miskolci közös képviselő szerint, ha csúnya is ezt mondani, de sok esetben a társasházi közösségnek elege van abból, hogy nekik kell a nem fizetők helyett kigazdálkodniuk a pénzt.

„A közös költséget emiatt meg kell emelni, növekszik a kintlévőségünk is. Pusztulnak le a bérházak, ráadásul az ilyen épületek még inkább vonzzák a nem fizetőket, olyan ez, mint egy szakadékba guruló malomkerék…” – fogalmazott a közös képviselő.

Arra is kitért, hogy a végrehajtás, majd a kiköltöztetés után sem teljes az örömük, hiszen nem jutnak a pénzükhöz a társasházak, többnyire ugyanis a bank visz mindent. Annyi a könnyebbség számukra, hogy legalább nem kell az adós helyett fizetniük. Hasonló a helyzet a Nemzeti Eszközkezelő által átvett lakások esetében is, hiszen a tartozás megmarad, azt nem veszi át az eszközkezelő. „Ezt az összeget képtelenség behajtani a korábbi tulajon, mert sokszor semmije sincs” – tette hozzá.

Igaz – hangsúlyozta –, ha a korábbi tulaj ott marad mint bérlő, és továbbra sem fizet, az eszközkezelő azonnal intézkedik, de így is előfordul, hogy csak az utolsó pillanatban, a kiköltöztetés előtt tudja behajtani a tartozást.

Válasz később

A kilakoltatási moratórium lejártával kapcsolatban kerestük a miskolci önkormányzatot is, kíváncsiak voltunk, mely városrészeket érinti majd elsősorban. Felkészült-e a város erre a helyzetre, illetve hány kilakoltatásban érintett az önkormányzat? Választ későbbre ígértek.

Nyitva áll mindenki előtt

Érdemes megemlíteni, hogy az eszközkezelő feladata is bővült az idén, például, míg korábban csak a gyerekes családok és a nyugdíjasok fordulhattak az eszközke­zelőhöz, mostantól minden háztartás előtt nyitva áll ez az opció, ha a háztartásban az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát, tehát 71 250 forintot. Illetve korábban a legalább hat hónapos bérletidíj- vagy közösköltség-tartozást felhalmozó háztartásoknak 12 hónapjuk volt arra, hogy összeszedjék magukat pénzügyileg, ez az időtartam most akár 36 hónap is lehet a megváltozott rendelet alapján.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában