A tolcsvaiak iskolát szeretnének

Tolcsva - Tolcsva a többi tokaj-hegyaljai településhez hasonlóan leginkább borairól lehet ismert. Bár a településen élők ezt is vitatják, hiszen olyan épített természeti örökséggel rendelkezik a falu, amellyel kevesen büszkélkedhetnek. Interjú: Csoma Ernővel, Tolcsva polgármesterével.

A hegyaljai település hatalmas fejlődésen esett át.

Négy kastélya is van Tolcsvának, a Rákóczi-, a Dessewffy- és a Szirmay–Waldbott kastély és a Kurucz-kastély. Jelenleg az utóbbi egy részében működik az iskola.

Csoma Ernő: Amennyire büszkék vagyunk arra, hogy milyen szép kastélyaink vannak, annyira nem vagyunk arra büszkék, hogy nincs önálló iskolaépületünk. Tolcsván a korábbi évszázadokban nagy hagyománya volt annak, hogy a közösségek működtettek a faluban iskolákat. Így volt külön iskolája a római katolikusoknak, a reformátusoknak, a görögkatolikusoknak és a zsidóknak. Gyakran arra is volt példa, hogy a szülők más felekezetek iskolájába íratták be a gyerekeiket, mert ott éppen olyan pedagógus tanított, és ezenfelül azt is szerették volna, ha egy másfajta kultúrával is megismerkedik és megbarátkozik a gyerekük. Mára már csak egy iskolánk maradt, hiszen a község nem is tudna több iskolát üzemeltetni. Szeretnénk tornatermet és önálló iskolaépületet, hiszen a mi gyerekeink is megérdemelnék. Jelen pillanatban úgy tudjuk megoldani a mindennapos testnevelést, hogy heti három alkalommal úszni járatjuk az iskolásokat, amelyhez az önkormányzat ingyenesen biztosítja a buszt, hiszen a legközelebbi uszoda Sárospatakon van. Egy 15×30 méteres tornatermet szeretnénk, hogy ne időjárástól függjön, mikor tudnak nagyobb területen tornaórát tartani a gyerekeknek.

Tolcsván a korábbi évszázadokban nagy hagyománya volt annak, hogy a közösségek működtettek a faluban iskolákat.

Csoma Ernő

Hamarosan a Szirmay–Waldbott-kastély a település egyik nagy látványosságává válhat.

Csoma Ernő: A projekt neve Örökségturisztikai és Kulturális Látogatóközpont a Tolcsvai Szirmay–Waldbott-kastélyban. Ezt annak a programnak a keretében valósítottunk meg, amelyet még a kormány biztosított a tokaj-hegyaljai településeknek. A munkálatok során korábban már befalazott régi ajtókat tártunk fel és építtettünk újra. A kastély turisztikai vonzerővé történő fejlesztése három fő pilléren nyugszik, egyrészt egy örökségturisztikai látogatóközpontot, múzeumot alakítunk ki, ezenkívül kialakítottunk olyan közösségi tereket, amelyek rendezvények megtartására is alkalmasak. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban megtörtént a kastélypark revitalizációja is. A műemléki védettségű kastélyban közel eredeti formájában fennmaradt az egykori nagyszalon és a könyvtár gazdagon díszített, faburkolatos, neoreneszánsz stílusú helyisége, valamint az egykori női szalon táblás parkettája, amelyek páratlan szépségűek. A múzeumban lesznek állandó kiállítások, mint például a díszterem enteriőrje, a Szirmay–Waldbott-kastély története, egy nemesiéletmód-kiállítás, egy tárlat, amely azt mutatja be, hogyan telt a gyermekkor a kastélyban, milyen volt egy főúri esküvő, és újra látogatható lesz a kápolna, a könyvtár és a nagyszalon. Természetesen gondoltunk arra, hogy a 21. század eszközei is megjelenjenek a múzeumban, így lesz interaktív pult, lézeres történelmi játék, többérintős képernyő, mozgó hintainstalláció, interaktív terminálok, monitorok, a kastély múltjának érdekességeit feldolgozó egyedi fejlesztésű interaktív játékok, okostelefonos audioguide-os tárlatvezetés.

A kastélyok mellett az utóbbi években Tolcsva többször is arról volt „híres”, hogy egy-egy nagyobb eső elárasztotta a települést.

Csoma Ernő: Az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a Tolcsva patakot közel 1 kilométeres szakaszon sikerült teljesen megújítani és ezzel sokkal biztonságosabbá tettük a települést. A napokban el kellett az esőzések miatt rendelni az I. fokú árvízvédelmi készültséget, de örömmel láttuk, a patakmeder nagyon jól vizsgázott, a figyelésen kívül más dolgunk nem akadt, sehol sem kellett beavatkoznunk. A felszíni vízelvezetés azonban még továbbra is megoldatlan, az esőzések alkalmával a hegyről jövő víz még okoz gondokat. Ezt a közmunkaprogram keretében öntött betonelemek beépítésével próbáljuk orvosolni.

Tolcsva nagy vonzereje a bor.

Csoma Ernő: El is kezdtük a világörökségi pincesor megújítását. Korszerűsítettük a világítást, a légkábeleket befektettük a földbe, új kandelábereket helyeztünk ki. A szabadtéri színpad mellett megszüntettük az elöregedett nyárfást, a helyére hársfákat telepítettünk. A hárs virágzása egybeesik a szőlő virágzásával, erre is tervezünk egy külön turistacsalogató rendezvényt létrehozni. Az események Tolcsván már az év elején elkezdődnek a Vince-napi borszenteléssel, és a csúcspont természetesen idén is a Tolcsvai Borfesztivál lesz, amelyet augusztus 5. és 7. között tartunk. Az idén jubiláló Zempléni Fesztivál idején rendezzük majd meg a Királyi borok, főúri kastélyok elnevezésű rendezvényünket, amelynek keretében nem csupán borokat lehet majd kóstolni, de látogatható lesz a településen három kastély és a Kincsem dűlő tetején található magánkézben lévő présház. A kastélyparkban található szabadtéri színpadon színházi előadást és filmvetítést terveztünk.

A mindennapjaink során a legfontosabb az, hogy a helyben élők megélhetését segítsük.

Csoma Ernő

Az utóbbi annál inkább aktuális lenne, hiszen Tolcsván született az a Fried Vilmos, aki azután William Fox néven megalapította a Fox filmstúdiót az Amerikai Egyesült Államokban.

Csoma Ernő: Igaz, hogy a kis Vilmos csak kilenc hónapos volt, amikor a szüleivel a tengerentúlra utazott, de akkor sem veheti el senki tőlünk, hogy a mi településünkön látta meg a napvilágot a holly­woodi filmipar egyik atyja. Régóta szeretnénk ezzel az örökséggel komolyabban is foglalkozni, a szülőházat méltó állapotba hozni, egy komoly programsorozatot erre építeni. Jelenleg folynak a tárgyalások, de konkrétumokat jelen pillanatban ezzel kapcsolatban nem tudok mondani.

Tolcsva élete elsősorban nem a turistákról és a nagy programokról, hanem a hétköznapokról szól.

Csoma Ernő: A mindennapjaink során a legfontosabb az, hogy a helyben élők megélhetését segítsük. Számunkra erre többek között a közfoglalkoztatás nyújt lehetőséget. A közmunka­programunk négy lábon áll. A mezőgazdasági programunkon belül szinte teljesen el tudjuk látni a konyhánkat, ami a közétkeztetésben hatalmas segítséget jelent. A mezőgazdasági programban szőlőt is szeretnénk telepíteni, ami közvetett úton a turizmust is segítheti, hiszen az ősi fajták bemutatásával egy tanösvényt lehetne ott kialakítani, ahol nem csupán megnézhetik és megismerhetik a hegyaljai szőlőfajtákat a látogatók, de ha készítenénk puttonyokat, akkor kipróbálhatják, milyen egy hegyaljai szüret és helyben le is préselhetik a gyümölcsöt a Kossuth-préssel. Ugyancsak a közfoglalkoztatás keretében folyik a mezőgazdasági utak karbantartása, de ebben a programban üzemeltetjük az óvoda faaprítékos kazánját is, hiszen a mezőgazdasági utak felújítása során keletkező növényhulladékot felaprítjuk, tároljuk és télen elfűtjük, amivel jelentősen csökkenteni tudjuk a fűtési költséget. A közeljövőben pedig megkezdjük a járdaelemek gyártását, és elkezdjük felújítani a római katolikus templomhoz vezető járdát. Remélem, sok olvasó érdeklődését sikerült felkeltenünk, és kedvet kapnak egy kis tolcsvai kirándulásra. Az aktív turizmus kedvelői jó minőségű kerékpárokat bérelhetnek nálunk, melyekkel akár a szomszéd településekre is átkerekezhetnek.

Bánhegyi Gábor

Tolcsva

A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.

Tolcsva és környéke az őskőkortól kezdve lakott volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. A Várhegy nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a budapesti Nemzeti Múzeumban.

Az oklevelek 1255-ben említették először, Tolchwa néven. A Zsigmond-kori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai:

Tolcsva idegenforgalmi vonzerejét a műemlékek sokasága, a világhírű hegyaljai bor, valamint a térség szemet gyönyörködtető, szinte érintetlen természeti szépsége jelenti. A település különösen gazdag műemlék jellegű épületekben, amelyeket a Hegyalja neves szőlőgazdáinak kastélyai reprezentálnak.