„Mi biztos, hogy a másik felébe fogunk tartozni!”

Miskolc - „Legalább ötleteket gyűjthetünk” – kaptam el a mondatot az esküvői kiállítás bejáratánál.

Nos, olyanokkal is szép számmal találkoztunk szombaton, akik nem csupán ötletekért jöttek, hanem konkrét céllal az ITC-ben megrendezett, kétnapos, miskolci, 14. Eskvői Kiállítás és Vásárra. Mint Kovács Linda Tímea is, akit többek között az édesanyja és a nővére is elkísért. Épp a vőlegény nem. Hogy miért?

– Megmondta őszintén, hogy ő egy ilyenből fél órát képes elviselni. Így abban maradtunk, mi kinézzük a dolgokat, aztán holnap kettesben is eljövünk, s együtt döntünk – mondja a menyasszony, éppen menyasszonyi ruhák és cipők között válogatva. Az előbbi tekintetében nem ragaszkodik hozzá, hogy új legyen.

Arra az egy alkalomra

– Arra az egy alkalomra fölösleges megvenni egy sajátot, hogy aztán foglalja a helyet a szekrényben. Ami a cipőt illeti, a lényeg, hogy egész nap jól érezzem magam benne. Nem vagyok egy magassarkús, így még ezt a teljesen laposat is el tudom képzelni – mutat egy balerinafazonra.

Közben az édesanyjától megtudom: úgy 100-120 fősre tervezik a szeptemberi lakodalmat.

– Úgy beszéltük meg a leendő nászomékkal, hogy a költségeket a vendégek arányában osztjuk el. Még nem tudjuk a helyszínt, mert amelyekre gondoltunk, azokat már mind lefoglalták. Itt, a bejáratnál ajánlottak egy vidéki kastélyt, azon gondolkozunk.

Megtudom, amúgy az ifjú pár stílusban leginkább a hagyományok megőrzését tartja szem előtt: lesz menyecsketánc, menyecskeruha, Újházy tyúkhúsleves csigatésztával, egyebek. Talán csak a desszertben újítanak be, torta helyett csokiszökőkút lesz. Az még nem dőlt el, hogy vőfély legyen vagy rendezvényszervező. „De ennyi embert mozgatni, irányítani kell valaki.”

Ilyen valakire is lelünk, teljes vőfélydíszben, Palásti Bertalanra, aki barátaival vagy külön kínálja a szolgáltatásokat. Több mint húsz év gyakorlata áll mögötte. Gikszer alig fordult elő, de azt nem felejti, amikor egyszer egy étterem vezetője elejtette az emeletes tortát, amiből persze nem volt másik. Vagy egy tavalyi esetet, amelyet egy szélvihar csaknem elsöpört: a menyecsketáncra csak fél kettő után kerülhetett sor. Ajánlja viszont egy kicsi, Hernád-parti falu exkluzív éttermét és panzióját, ahol sokan elférnek, ott is alhatnak, s még medence is van.

Kicsi csokrok

Találkoztunk olyan párral is, aki a helyszínt már időben lefoglalta, megvan a vőfélyük, kiválasztották a hagyományos ételeket és a megfelelő hangulatról gondoskodó zenészeket. S minthogy a vőlegény rendőr, „kardos esküvő” lesz – s minthogy a menyasszonyéknak saját lovaik és hintójuk van, a pár díszes hintón érkezik. Ide, a kiállításra már inkább csak az apróságok miatt jöttek.

Megtudjuk azt is, mi a sláger mostanság az elmaradhatatlan menyasszonyi csokrok terén. Inkább a kisebb, kör alakúakra van igény, a kálás, hosszúkás csokrokat kevesebben köttetik. Menő viszont a bájos orchidea, a peónia (bazsarózsa), s természetesen keletje van a rózsának.

Díszítésben, színekben a rózsakvarcként megnevezett rózsaszín és a fehér társítása a legkelendőbb. Újdonság az ehhez igazodó selfie-fal, amely előtt kedvére vétetkezhet a díszes vendégsereg. S ha már a fotózás: felkerült a palettára a drón-fotózkodás is.

Nem ünneprontásképp, de pár párnak feltettük a kérdést, tudják-e, hogy a házasságok fele válással végződik.

A megszólítottak mind úgy válaszoltak: ők a másik felébe fognak tartozni. Ennek hitelt adott, hogy csupa bevált, hatnál több, sőt tíz éven túli kapcsolatról volt szó.

Szalóczi Katalin