Ahol „forrón” eszik az aludttejet…

Forró - Igazából nem forrón, hanem Forrón. Megtudtuk azt is, miért épp az aludttejet.

Hogyan kapcsolódott össze Forró neve az aludt­tejjel?

Állítólag a 18. században, az akkori Kakas csárda, vendégfogadó (ma a helytörténeti kiállítás és gyűjtemény otthona) postakocsi-állomás volt, itt pihenték ki a vándorok az utazás fáradalmait, és cserélték le a lovakat.

A fogadóban kis csuprokban kínálták az aludt­tejet, hogy felfrissítse az utazókat. Innen aztán a mondás: „Egyen Forrón aludt­tejet!”

Forró pedig épített a régi mondásra, és hagyománnyá tette a nyári aludttejfesztivált, melynek hivatalos neve szintén úgy hangzik: Egyen Forró Aludttejet Hagyományőrző Fesztivál.

Legalább egy hónapra

Rakaczki Zoltánnak, Forró polgármesterének az irodájában beszélgetünk a régi szép időkről és persze a jelenlegiekről is.

A 2640 lelkes település legfőbb gondja ma a munkanélküliség, tudjuk meg. Ezen persze nem csodálkozunk, hisz Abaújban szinte minden település ezzel a problémával küzd.

A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Közel 200 embernek ad munkát a közfoglalkoztatás keretein belül, de a polgármester igyekszik minden munkanélküli embernek legalább egy hónapra munkát biztosítani, hogy a következő évben mindenki hozzájusson a szociális támogatáshoz.

Jó hússertések

A különböző közfoglalkoztatási programok tehát itt is nagy segítséget nyújtanak.

Tenyésztenek sertéseket, zöldségeket termesztenek a földeken és a fóliasátorban, folyamatosan felszámolják az illegális hulladéklerakókat (ez sziszifuszi munka, mert újra és újra visszanőnek a szeméthegyek, jegyzi meg a polgármester), rendbe tették a mezőgazdasági utakat és a vízelvezető árkokat, parkolót építettek az iskola és a polgármesteri hivatal mellett, és egy szociális épületet is rendbe hoznak, melyet a közmunkások használnak majd.

A polgármester azt javasolja, a sertéstelepre látogassunk el. Útnak indulunk hát.

A nagyobb ólban a már vágásra érett sertések röfögnek. Kell a hús a településnek, hiszen a konyhájuk 400 embernek főz naponta.

A közmunkások szorgalmasan lapátolják az udvaron a faleveleket, mivel a disznók etetésével már végeztek.

Péderi Ferenc gondozó dicsérgeti a jószágokat.

– Jó hússertések ezek. A másik ólban 10 süldő malacunk van.

Aztán bemegy a jószágok közé, megvakargatja kicsit a hátukat.

– Erre is szükségük van – magyarázza. – A legfontosabb azonban az, hogy pontosan kapjanak enni, de ne legyenek túletetve. Búzát kapnak és kukoricadarát koncentrátummal.Jó az étvágyuk, naponta háromszor esznek, nyáron többször. Fontos az is, hogy a trágyát kihordjuk alóluk reggel és este is.

Ez azért kell, hogy le tudjanak pihenni. Aztán folyamatosan figyeljük őket, nincs-e valami bajuk. Ha van, azt rögtön észrevenni, mert akkor kedvetlenek, étvágytalanok.

95 százalék munka

Megtudjuk, Ferenc eredeti szakmája asztalos, a közmunka keretében asztalosmunkákat is végez, most épp a napközibe kell farácsot készítenie.

– De az állatokat mindennél jobban szeretem – vallja. – Gyerekkoromban nyulászkodtam, azóta mindig volt valamilyen jószágom. Most is van egy hízóm, egy kis puli kutyám és egy lovam.

Pedig az egyik barátom azt szokta mondogatni, hogy a ló tartása 95 százalék munka 5 százalék szórakozás, és ez így is van – bólogat Ferenc mosolyogva. De hiába, aki szereti az állatokat, az nem bánja a rájuk szánt munkát.

Hegyi Erika

Élhetőbbé tennék

–Szeretnénk élhetőbbé tenni a települést – mondja Rakaczki Zoltán. Ezért is várják nagyon az új uniós pályázatokat, hiszen terveik vannak bőven: szeretnék felújítani az orvosi rendelőt és a központi konyhát (itt eszközbeszerzést is terveznek), szeretnék kívül-belül renoválni a volt Kakas csárdát, hiszen az épület az 1700-as években épült és kár lenne, ha tönkremenne. Hátra van még a főutca járdájának felújítása és a Part utca újraburkolása, a sertéstelepre pedig anyakocákat vásárolnának, hogy kismalacból folyamatosan legyen utánpótlás. De tervben van a gombatermesztés beindítása is. A nyári aludttejfesztivált hagyományőrző és folknappal egészítenék ki annak örömére, hogy a forrói Hernádvölgye Néptáncegyüttes 2016-ban a 40. születésnapját ünnepli.