2015.08.11. 18:44
Árvízi veszélytérkép készül
Borsod-Abaúj-Zemplén - A klímaváltozás miatt is nagyobb az árvízi veszély térségünkben.
Borsod-Abaúj-Zemplén - A klímaváltozás miatt is nagyobb az árvízi veszély térségünkben.
Magyarország – ezen belül megyénk – árvízvédelmi szempontból a legveszélyeztetettebb területei közé tartozik Európának. Gondoljunk csak a Sajó és Bódva mentén lévő településeken hatalmas kárt okozó 2010-es árvízre. A szakemberek mind gyakrabban figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással kell számolni. A klímaváltozás nem azt jelenti, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás. Mindezek révén nagyobb árvizekre és aszályokra kell számítani a jövőben.
Várható vízszintek
A 2010-es árvizek óta elemezték, milyen árvízi, vagy belvízi veszélyek várhatók, és meghatározták azokat az új, árvizek esetén várható vízszinteket is, amelyekkel a későbbi védekezésnél számolnak. Egyébként Magyarország 2600 kilométernyi folyószakaszának vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest.
A klímaváltozáson túl az is gondot jelent, hogy sok helyen az ártereket beépítették vagy erdősítették. Ráadásul a külföldi vízgyűjtő területeken hazánk számára kedvezőtlen beavatkozások történtek. Éppen ezért a hazai vízügyi szervezetek a közvetlen szomszédokkal új szerződéseket kötnek. Mint megtudtuk, Romániával már van szerződés, Szlovákiával, Szerbiával most van folyamatban.
Uniós előírások
Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2007-ben született irányelve az árvízkockázatok értékelésének és kezelésének témakörét az országok számára egységesen és kötelező jelleggel szabályozza. A végrehajtás nemzeti feladatait Magyarországon egy 2010-es kormányrendelet szabályozza. Az előírások szerint a tagállamoknak előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket, továbbá az árvízkockázat kezelésére, csökkentésére hozandó intézkedéseket kell kidolgozni. Magyarországon ez a munka az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálása mellett 2010 óta zajlik. Az irányelv alapján 2011-ben készült az előzetes kockázatbecslés, előzetesen kijelöli azokat az árvízveszélyeztetett-területeket, amelyekre a további részletes vizsgálatokat kell elvégezni.
Az előzetes kockázatbecslés alapján 2013-ban készült el a területi veszély- és kockázati térképek első változata. Az egyes veszélytérképek bemutatják a területek elöntésének, a kialakulható elöntési vízmélységek várható előfordulási valószínűségét, a kockázati térképek pedig az elöntés által veszélyeztetett területeken a vagyoni, humán, ökológiai, örökségvédelmi kockázatokat.
ÉM-SZB
A helyi sajátosságok
Az árvízkockázat kezelési program jelenlegi fázisában pontosítják a veszély- és kockázati térképeket, és kidolgozzák a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai terveit. Ennek részeként ezekben a hetekben országos és területi fórumokon tárgyalják meg a szakemberek a tennivalókat. Miskolcon ma találkoznak a szakemberek. A fórumon előadás hangzik el az Európai Unió árvízi irányelve szerinti árvízvédelmi tervezés eredményeiről az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén. Csont Csaba, az igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese pedig megyénk árvízvédelmi sajátosságairól és a tervezett fejlesztésekről beszél.
Budapest, Miskolc - Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható vízszintek. tovább »
Budapest, 2015. július 29., szerda (MTI) - Az eredetileg becsült nettó 765 millió forint helyett nettó 757 millió forinttal a három tagú AKK 2015 Konzorcium nyerte az árvízi kockázati térképezésre és a stratégiai kockázatkezelési terv készítésére kiírt tendert - az eredmény a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. tovább »
Budapest, 2015. július 25., szombat (MTI) - Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese. tovább »
