A tejtermelők inkább a saját kezükbe veszik a sorsukat

Borsod-Abaúj-Zemplén - Egyre kevesebb termelő van, aki arra építené a vállalkozását, hogy a tejgazdaságoknak adja le a tejet.Gulyás István például Alsózsolcán gazdálkodik, 80–90 tejelő állatot tart. Ahogy mondja, az üzemek kiszámíthatatlansága gyakran vette el a kedvét, előfordult például, hogy szállítás után hetekkel mondtak csak árat. Emellett az átvevői árakkal is voltak gondok. „Erről nem is feltétlenül az üzem tehetett, hiszen neki a piaci helyzet diktál azzal, hogy indokolatlanul letört árakon vásárolják meg a tejet és a tejtermékeket. Ebből az irányból ki kellett szállnunk” – mondja a termelő.

Nagyon érzékeny

A feldolgozás felé azért is mozdultak el, mert a tej önmagában nagyon érzékeny, könnyen romlik, így a hosszabb távú tárolása csak feldolgozva megoldott. Jelenleg szállítanak tejautomatába, üzletbe, piacra, de saját kisbolt kialakítása is folyamatban van, ahogy a sajtkészítéshez is beruházásba fogtak. „Megvan a piacunk, el tudjuk adni a tejet, nem szokott rajtunk maradni, igaz, körülbelül ez a maximum, ettől többet nem biztos, hogy sikerülne” – teszi hozzá.

Jóval nagyobb gazdaságot irányít Kiss Ferenc, aki Gelejen a Dél-Borsod Agrár Kft. és a Sajt Kft. vezetője. Náluk ezer állat van, melyből 500 a tejelő, a másik fele növendék, a terményt is maguk termelik meg. Tejet egyáltalán nem árulnak, csak feldogozott tejtermékkel foglalkoznak, eddig 3 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre. „Ez egy nagyon költségigényes terület, ugyanakkor nagyon érzékeny is, meg kell hogy legyen a megfelelő piac, és egy egészen más szemléletet igényel, mint egyéb üzemeknél. Ez egy életforma, aminél nem is feltétlenül csak a profit játssza a fő szerepet. Ha csak az lenne a fontos, akkor inkább tőzsdéztünk volna” – jegyzi meg.

Vékony jég

Vékony jégnek nevezi az ágazatot, ugyanis a fizetőképes kereslet nagyban befolyásolja. Gelejen 40 százalékban exportra termelnek, és Kiss Ferenc szerint enélkül nem is egyszerű talpon maradni. „Napi harcot jelent a piac megteremtése, a kereskedelmi hálózatok inkább – mondjuk úgy – az egyszerű árakkal dolgoznak, amit valahol meg is lehet érteni, hiszen az embereknek csak az olcsóbb tejre van pénzük” – hangsúlyozza.

- Horváth Imre -

Ennyit iszunk

Folyamatosan csökken a tej­fogyasztásunk

– évente 2–3 százalékkal kevesebb,

– 65 litert iszunk évente,

– az összes tejtermékfogyasztás 160 liter fejenként évente.

Mibe kerül ma a tej?

Egy liter tej termelői ára 75 forint, amiben még nincs benne a hűtés, a szállítás és a hozzáadott emberi munka. Ezért dönt úgy a legtöbb termelő, hogy inkább maguk értékesítik a tejet kiskereskedőként, illetve feldolgozzák és a kész tejtermékeket adják el. Kiss Ferenc az emberi munkát is kiemelten kezeli, mint mondja, hiába a milliós berendezések és az üzemcsarnokok, az értéket nem ezek teszik hozzá, hanem a dolgozók, így 70 alkalmazottjuk foglalkoztatása is jelentős tétel és nagyon fontos szempont.