Alap, jog

Az ELTE doktoravatásán egy fiatal szociálpszichológus, Kende Judit nem volt hajlandó felesküdni az Alaptörvényre, ezért nem kapta meg a diplomáját, amelyet előzőleg a doktori tanács neki ítélt. Most a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezettel közösen azon dolgozik, hogy az egyetem ne kötelezhesse doktorait olyan eskütételre, amely lelkiismereti szabadságukkal ellenkezik. Szalóczi Katalin jegyzete.

Fontosnak ítélik ugyanis, hogy kifejezzék az egyet nem értésüket, mivel úgy tartják: az Alapjog nem közös minimumszabályokat fogalmaz meg, hanem olyan előírásokat a „jó”, a „helyes” életre, amelyek egy alkotmány szabályozási lehetőségein, szerintük, messze túlmennek. Judit úgy érzi: faramuci helyzet, hogy egy társadalomtudós számára előírják, vállaljon lojalitást az Alaptörvénnyel, hiszen neki a hivatásának megfelelően épp a kritikai attitűdöt kell képviselnie a társadalmi kérdésekben, az Alaptörvénnyel szemben is. Állítólag sokan gondolkoznak Judithoz hasonlóan: más szöveget mondanak az avatáskor vagy hallgatnak a vonatkozó szövegrésznél, elkerülendő az értékütközést.

Pedig az eskü komoly dolog – kellene legyen. Márpedig ha belegondolunk, hogy a 2010-ben felálló parlament tagjai még a Magyar Köztársaság Alkotmányára tettek esküt – amelyet aztán lecseréltek…

- Szalóczi Katalin -