„Ha lenne sok idénymunka!”

Borsod-Abaúj-Zemplén - Mi történik, ha a közmunkásnak néhány hetes alkalmi munkája akad?

Évekkel ezelőtt gondot jelentett a közfoglalkoztatottak számára, hogy ha nyáron adódott valamilyen idénymunka, akkor azt nem tudták elvállalni, mert kötötte őket a közmunkaszerződés. Ha pedig mégis az idénymunka mellett döntöttek, mert ott többet kereshettek, akkor felbontották velük a szerződést, és az év további hónapjaiban semmilyen jövedelemhez nem jutottak. Ezen kíván változtatni a kormány azzal, hogy a jövőben idénymunkát vállalhatnak a közfoglalkoztatottak, akik emiatt 120 napra szüneteltethetik a jogviszonyukat.

Bonyolult volt

– Erre már tavaly is volt lehetőség, akkor 90 napra lehetett szüneteltetni a közmunkát, csak olyan bonyolult volt az eljárás, hogy nem nagyon éltek vele se a vállalkozók, se a munkavállalók – mondta lapunknak Sivák János, Gönc polgármestere. – A jövőben azonban könnyebb lesz átmenni egyik munkaviszonyból a másikba, így valószínűleg többen szüneteltetik majd pár hétre a közmunkát. Nálunk a barackszüret és a burgonyafelszedés idején van szükség a szorgos kezekre.

A polgármestertől kérdeztük azt is, nem jelent-e majd gondot a közmunkaprogram pályázatában megfogalmazott célok teljesítése, ha többen is szüneteltetik a közmunkát. A polgármester jelezte: mivel a városnak 270 közfoglalkoztatottja van, az a néhány tíz ember kiesése nem okoz gondot.

– Az újítást mindenképpen jónak tartom, hiszen a közmunkaprogram célja éppen az, hogy a tényleges munkaerőpiacra vezesse az embereket, tehát egy lépcső, nem pedig végső állapot – fogalmazott Sivák János.

Jól járnak

Mint kiderült, Ináncson sem számítanak nagy munkaerő-kiesésre az idénymunka engedélyezése miatt. Kiss Péter polgármester vázolta: náluk sem volt jellemző, hogy az elmúlt években valaki az idénymunkát választotta volna a közmunka helyett. Tapasztalatai szerint a környező településeken jócskán vannak olyan munkanélküliek, akik nem kerültek be a közmunkaprogramba, valószínűleg ők azok, akik segédkeznek a nyári és őszi betakarítás idején.

Kiss Péter is jó kezdeményezésnek tartja az újítást, mert véleménye szerint a munkavállaló ezzel jól jár. Törvényesen vállalhat idénymunkát, és akár többet is kereshet. Hozzátette: az ő közmunka­programjukat sem veszélyezteti majd az új szabályozás.

– Bár lenne annyi idénymunka, hogy minden közmunkásnak jutna – jegyezte meg végül.

Érdeklődtünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál is. Szerettük volna tudni, mit szólnak az új szabályhoz a mezőgazdasági vállalkozók. Fodor László B.-A.-Z. megyei igazgató jelezte: volt is egy kis feszültség eddig, mert a közmunka lekötötte azokat az embereket, akiket idénymunkára tudtak volna alkalmazni a vállalkozók. Megyénkben van 8 ezer hektár gyümölcsös, 8–9 ezer hektár szőlő, 16–17 ezer hektár ültetvény és 6–7 száz hektár szántóföldi zöldséges. A számokból is látszik, hogy amint érni kezdenek a gyümölcsök, kellenek a munkások is. Télen pedig a gyümölcsfák metszésére tudnak alkalmazni dolgozókat.

Az igazgató elmondta azt is, épp a kamarának kellett kezdeményeznie, hogy a járási hivatalok hassanak oda az önkormányzatoknál: szüneteltessék a mezőgazdasági munkák idejére a közmunkát. Csak eddig ezt azért nem tették meg, mert bonyolult volt az eljárás és sok paprímunkával járt.

– Az idénymunka arra is jó, hogy az addig csak közmunkában dolgozók belekóstoljanak a valódi munkába, megtapasztalják, hogy milyen alkalmazásban dolgozni – tette hozzá Fodor László.

ÉM-HE

El kell fogadni az ajánlatot

A kormány arra kéri a járási hivatalokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az idénymunkát kínáló munkaadókkal – például építőipari vagy mezőgazdasági társaságokkal – és ajánlják fel az általuk kínált munkákat a közfoglalkoztatottaknak. A járási hivatal felméri az igényeket, kiközvetíti a munkát, s amennyiben a közfoglalkoztatott azt nem fogadja el – holott munkaképessége és egészsége erre alkalmassá teszi –, akkor elveszíti közfoglalkoztatotti jogviszonyát.