Béla nem ad kölcsön lemezt

Miskolc - Valamikor a 80-as években kezdődött a lemezgyűjtés iránti szenvedélye a miskolci dekorosnak.Zenéltünk, koncertekre jártunk, de persze a családban alapból volt lemezjátszó - sorolja a 40-es évei közepén járó miskolci Balikó Béla arra a felvetésre, hogy miként kezdődött nála a lemezgyűjtés. - Otthon akkor még Abba, Boney M. ,disco, Beatles ment. De ment a kazettázás is keményen, többnyire rádióból és lemezről. Aztán rájöttünk, hogy a lemezek szebbek, nagyobbak, jobban néznek ki, meg tudod szagolni a papírt, szép a borítója. Először édesanyáméktól kaptam komolyabb lemezeket: két AC/DC-t még az 80-as évek elején. Akkoriban drágák voltak a lemezek, ráadásul a jó 30 éve nem volt egyszerű a nyugati lemezeket beszerezni.

Gellert kaptak

Miskolcon Bányai Lajos vezetésével létrejött az első hanglemez bolt, igaz egyszerre indult még másik kettő is, ám Béla esküszik rá, hogy a Korona volt a csúcs a Vándor Sándor utcán (ma Király), a tízemeletes lába alatt. De a zeneőrültek rendelkezésére állt még egy-egy hasonló intézmény a Dérynén, a ,,szökőkútnál", és az Uitz utca sarkán.

- Mi a Koronában lógtunk! Volt, hogy a suliban is beteget jelentettünk, de "lemezeztünk" - rántja le a leplet fiatalkori botlásáról Béla. - Lajos mindig a legfrissebb bakelitekkel fogadott bennünket. Azt se tudtuk mi az a Metallica, de nála már volt. Akkor gellert kaptunk... Akinek több pénze volt lemezt vett, akinek kevesebb kazettát és ott helyben 70-80 forintért lemásolták neki a lemezt. Egy 90 percesre két nagylemez fért.

Aztán emlékei szerint a Búza téren volt egy másik üzlet, ahol kazetta borítót gyártottak a srácoknak. Akkoriban már mindeniknek meg volt a kedvenc saját bandája.

- Egye több kedvenc lett - mondja. - A fő utcán közben megnyílt az Olasz és társa. Jugoszláv, és indiai lemezek is voltak elérhető áron. Az Iron Maidenek már így lettek nekem. Érdekes: ezeket a jugó lemezeket azóta eladtam Angliába, és japán nyomásúakat vettem.

Japán? Béla elmagyarázza: ,,A japánok exkluzív cuccokat csinálnak. Japán, angol szöveggel, plusz poszterek, levonósok, plusz kislemezek, kiadványok. Nagyon komoly." Aztán eljutunk a darabszámig, ami nála kettőezer jelenleg, de folyamatosan nő. Ebben a mennyiségben persze van minden.

Bakelitet csak otthon

- Nincs annyi pénz, amiből ne tudnék lemezt venni - mereng el. - Van olyan zenekar, akinek a lemezéből négy-öt példány van. Nem gond, mert nekem lemezjátszóból is tizenhárom van, de erősítőm is van három, plusz cd-lemezjátszó. Olyan húsz éve megzakkant a bakelit világ. El akarták hitetni, hogy vége a nagy fekete korongnak. Szerencsére nem így lett. Nálam úgy működik ez hogy otthon bakelit, a kocsiban cd, a munkahelyen pedig mp3. És annyi, hogy bakelitet nem adok kölcsön! El lehet jönni megnézni, de ennyi. A bakelitnek hangulata van, ráadásul nem hamisítható.

Béla megjegyzi: a magyar lemezek respektje nagyon megugrott. Van rá kereslet Nyugaton, rá is mentek a gyűjtők keleti blokk rock- és jazz zenéire.

- Vannak olyan kislemezek, amelyek kultikussá váltak - magyarázza. - Ilyen például a Pokolgép Maszk című lemeze, vagy a Trabant kislemeze az Eszkimó asszony fázik című filmből.

A miskolci Régiségvásáron és a pesti Lemezbörzén, a Petőfi Csarnokban több miskolci arc is felszokott tűnni. Béla úgy számolja közel 20-an biztos vannak a megyéből.

ÉM-JLI

A tervezőtől a múzeumig

Balikó Béla szakmája, munkája is a zenéhez kötődik, de legalábbis onnan eredezteti. A Bláthyban végzett, majd a tervező vállaltnál helyezkedett el, mert KMK-snak nyilvánították. (KMK: a közveszélyes munkakerülés a Kádár-rendszerben bűncselekmény volt, amely 1989-ig volt a hatályos része.) "A tervezőnél műszaki rajzoló - szerkesztő voltam. Több miskolci zenekar logoját megterveztem, plakátok rajzoltam. Egyfajta autodidakta dekoratőr lettem lassan, majd a tervező után betű- és címfestő céghez kerültem.A Herman Ottó Múzeumban augusztus 15-én lesz 10 esztendeje, hogy munkatársnak vallhatom magam, mint kiállítás rendező." Mindezek mellett, ha tud külsőzik: besegít három dekoros cégnek is.