A lényeg: legyen "bolt"

Miskolc - Az oroszországi exportlehetőségekről és a „helyettesítő” piacokról konzultáltak a megyei kamaránál szerdán.Az indíttatásról kérdeztük a rendezvény előtt a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Bihall Tamást.

– Azt tapasztaltam kamarai emberként, s nem csak üzleti vállalkozások terén, hogy a fogadtatásunk jobb Oroszországban, mint másutt. Aztán van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának egy jól működő Magyar–Orosz Tagozata, amelynek Tóth Imre a tiszteletbeli elnöke, kiváló kétoldalú kapcsolatokkal. Továbbá az embargó akut témát szolgáltat, főleg az agráriumban, export-import terén oda-vissza. Ez egyszer meg fog szűnni, s remélhetőleg a megyénkbeli vállalkozásoknak is egyre több oroszországi kapcsolatuk lesz, amire már most fel lehet készülni, főleg a kis cégeknek – a nagyok könnyebben meglelik az utat. A lényeg, hogy legyen bolt, haszon és munkahely.

18. helyen

A miénk és a 180-szor hatalmasabb ország kereskedelmi forgalmáról Tóth Imre tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, Magyarország ebben a 18. helyen áll, a visegrádiak között a 4.-ek vagyunk. Felidézte a rendszerváltás „tovarisi konyec” plakátját, amely „Párizsban díjat nyert ugyan, de a két ország kapcsolatának nagy kárt okozott”. Kijelentette, hogy bár az ukrán feszültség miatt „a nemzetközi helyzet fokozódik”, remélhetőleg ez év vége felé olyanná lesz, hogy nem állja semmi a természetes kapcsolatok kialakulásának útját. A kamara támogatja a kormány keleti nyitás politikáját, cserébe a magyar vállalkozások azt várják, hogy úgymond ők is aprópénzre tudják váltani a két kormány jó kapcsolatát. Oroszország a 3. legnagyobb gazdasági partnere Magyarországnak, ám a tavaly november végi adatok szerint 2014-ben az áruforgalom nagysága 15 százalékos, az Oroszországba irányuló exportunkban pedig közel félmilliárd dolláros visszaesést jelez (s a legnagyobbat nem is az agráriumban, hanem az iparban).

Pavel Iljin, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviseletének helyettes vezetője az Észak-Magyarországnak külön is elmondta: kitörési pontot jelenthet a magyar vállalkozások számára az az orosz élelmiszer-feldolgozási technológia fejlesztésére vonatkozó koncepció, amelyre 8 milliárd dollárt költenének 2020-ig, megyénkből leginkább a borfeldolgozás technológiájába való bekapcsolódás kínál lehetőséget. Jelezte: a két ország megállapodásának része, hogy támogatják a regionális kapcsolatok erősítését. Azok a vállalkozások, amelyek ebben lehetőséget látnak, jelentkezhetnek a [email protected] címen, magukról, céljaikról, lehetőségeikről való leírással, s akkor számíthatnak az aktuális eseményekről való értesítésre.

ÉM-SZK

Előttük a nagy „kínai fal”

Mészáros Tibor, a Kischemicals Gyártó és Kereskedelmi Kft. értékesítő vezetője, bár mint az Észak-Magyarországnak elmondta, naponta tárgyal oroszországi partnerekkel, részt vett a kamarai rendezvényen is, mondván, minden információ érdekli, hátha kamatoztatni tudja.

– A ÉMV-nek anno 10 ezer tonna nagyságrendű exportja volt a Szovjetunióba, majd a FÁK államaiba. Amikor 2006-ban csődbe ment, kimerült e piac. A mi cégünk pedig, amely szintén alapvetően mezőgazdasági kemikáliákat gyárt, nagyobbnál nagyobb falakba ütközik, mert közben az orosz piacot megszerezték a kínaiak, s be is betonozták magukat – osztotta meg tapasztalatait.