Új kórház nyílt Miskolcon: Mackó Kórház

Miskolc - A beteg macit megműtötték, s elszállították. Ám előbb még a mentő „belsejébe” is bemehettek a gyerekek.

Szegedhez, Debrecenhez, Kecskeméthez hasonlóan néhány lelkes egészségügyi szakember úgy gondolta, hogy Miskolcon is létrehoz egy kis csoportot, s egy kis szerepjátékkal, ám élethűen, igazi orvosi eszközökkel, játékkal, vidámsággal, beszélgetéssel elűzik a gyermekek félelmét a kórházaktól, az orvosi eszközöktől, a fehér köpenytől. Így született a „Mackó Kórház” program, mely főként óvodás, kis­iskolás gyermekeknek szól – avat be dr. Szabó Erika miskolci háziorvos, aki egy ideig dolgozott Kecskeméten, ott találkozott a mintául szolgáló programmal (amelyről egyébként az Észak-Magyarország is beszámolt.)

A Mackó Kórház szerdán debütált a belvárosi, Száz­szorszép óvodában.

Kilenc óra körül bekanyarodik az óvoda elé a sárga mentő. Az utcán traccsoló nőkben meghűl a vér: mi történhetett. Megnyugtatom őket: csak játszásiból mentenek.

Játszásiból, de érezhetően drukkal készülődik a feladatra a kis csapat, melynek tagjai nem is mind ismerik egymást. A tornaszobában kipakolják az eszközöket, s megegyeznek: az egyik sarokban lesz a háziorvosi rendelő, a másikban a műtő.

A készülődés alatt három óvodással arról beszélgetünk, milyen orvossal, kórházzal, mentővel kapcsolatos élményeik vannak.

Mi van a mentőben?

Nádasi Tominak 2 éves korában betört a feje, de már 6 és fél, nemigen emlékszik, mi történt vele akkor. Lombay Ditta elárulja, hogy egyszer tüdőgyulladása volt, de őt a nagypapája gyógyította meg. Ugyanis ő és az apukája is orvos, aki mentőzik is. Néha beszél otthon a munkájáról, például hogy miként kell újraéleszteni a betegeket. Soltész Zolinak egyszer fájt a füle, de már nem emlékszik, csak az édesanyja elmondásából tudja.

– Egyszer az egyik óvodás társunkat egy másik, aki lökdösős, úgy nekilökte a csempének, hogy szétnyílt a feje. Az óvó néni értesítette az anyukáját és hívta a mentőket is – jut eszébe egy közvetlen mentős élmény Dittának. Arra a kérdésre, hogy mi van a mentőben, kinevetnek: „De hát a mentőnek nem látszik a belseje!”

A rendelő és a műtő felállt, a bölcsisek és az ovisok felsorakoznak, mindőjük kezében egy-egy beteg plüssállatka: macik, majmok, malackák. Minden gyerek műtős köpenyt és maszkot kap, megelőzve a bacilusok terjedését. Szükség van rá, hiszen a legkülönfélébb betegségekkel van dolgunk. A plüssállatok között sok a lázas, köhögős, has- és fülfájós, hányós, de szép számmal akad végtagtörött, fejsérült is.

Az igazi doktor nénik egyenként kikérdik az anyukákat és apukákat csemetéjük panaszairól, aztán közösen lázat mérnek, fonendoszkóppal hallgatóznak, bekukucskálnak a kicsik torkába, vérnyomást mérnek, s ha kell, bizony az injekció sem marad el. Néhány, kiszáradás szélén álló macinak infúziót is bekötnek. A doktor nénik mindent részletesen elmagyaráznak, mire miért van szükség, milyen műveletet mi követ, majd a szülők lelkére kötik: nyugtassák meg a kicsinyeiket. Van, aki igazolást kap, van, akinek gyógyszert írnak receptre, a szükséges mennyiség feltüntetésével: „sok jó kedv, sok nevetés és pihenés”. A hitelesség kedvéért rányomják a Mackó Kórház pecsétjét is.

Vörös- és fehérvérsejtek

Lukács Leventét kérdem, az ő mackójának mi baja.

– Kruppos. Nehezen veszi a levegőt, így… – s valósághűen be is mutatja. Kiderül: a kisöccse kétszer volt kruppos, ő csak egyszer, de az öccse kórházba is került. Olyanba, amelyikben kis rácsos ágyak voltak és sok gyerek. Az öccse egy hétig volt bent, az édesanyjával, addig Levi apával volt otthon.

Levi is kérdez: mikor beszélgetünk a vérlemezkékről? Majd elmagyarázza, hogy azok az ereinkben keringenek, s ha megsérülünk, ott megjelennek, s mint a sebtapaszok elzárják a sebet, megakadályozzák a vérzést. Ha a var eltűnik, a vérlemezkék is távoznak. Miután kiokosít a vörös- és fehérvérsejtekről is, megtudakolom, mindezt honnan tudja. Kiderül: a mellette hallgatagon ülő Pistikétől, aki néha behozza a könyvét, amiből otthon az édesanyja szokott mesélni, s továbbadja a tudományát a barátjának, Levinek. Érdeklődöm Pistikétől: talán az anyukája az egészségügyben dolgozik? Pisti rávágja: „Nem, de már ötször be volt törve a feje.”

Én már nem csodálkozom, hogy ők ketten felismerik a műtőasztalon lévő nagy mackó testüregéből előkerülő valamennyi szervet. (Akad viszont gyerek, aki a kiemelt „gyomorban” kolbászt gyanít.) A szikét ezúttal cipzár helyettesíti, minthogy kés gyermek kezébe nem való. (Levi megjegyzi: neki szabad otthon késsel bánnia, igaz, csak kenőkéssel.)

Mind beszállhatnak…

A nagy attrakció azonban műtét után következik. Erika doktor néni el találja ejteni a frissen műtött mackót, aki törött lábbal fekszik a földön. Itt már bizony mentőre van szükség. A mentő szirénázva meg is érkezik. A sérültet vákuumágyba rögzítik, s a kíváncsi gyereksereg szeme láttára mentőbe teszik. Ám még mielőtt távoznának vele – alig akarják elhinni –, mind beszállhatnak a mentőbe, s mindent alaposan szemügyre is vehetnek.

Megkérdem Tomit, Dittát, Zolikát, mik akarnak lenni, ha nagyok lesznek. Kitalálják? Mindhárman orvosok, csak épp egyikük gyermekeket, a másikuk felnőtteket, a harmadikuk pedig állatokat szeretne gyógyítani. És egyikük sem fél az orvosoktól, a kórháztól sem, mert tudja, hogy ott mi és miért történhet velük.

- Szalóczi Katalin -

Hívásra házhoz megy

A Mackó Kórház önkéntesei – Dr. Szabó Erika miskolci háziorvos, dr. Nagy Imola aneszteziológus-intenzívterápiás rezidens (Megyei Kórház), dr. Fürjész Dóra gyermekgyógyász szakorvosjelölt (GYEK), Kőházy Gábor mentőápoló (a programot működtető Szent Kamill Életmentésért Alapítvány elnöke), Naál Csilla mentőtiszt és Érsok Gábor gyermekmentős - várják a miskolci óvodák, iskolák jelentkezését.Egy foglalkozás kb. másfél óráig tart, 25-30 gyermekkel tudnak foglalkozni különböző kis állomásokat képezve. Elérhetőségük: [email protected].