Helyi közélet

2015.01.05. 19:40

„Soványabb” koszton

Miskolc - Só-, cukor- és zsírmegszorítás. Január 1-jétől érvénybe lépett a közétkeztetési rendelet.

Miskolc - Só-, cukor- és zsírmegszorítás. Január 1-jétől érvénybe lépett a közétkeztetési rendelet.

Eredetileg tavaly szeptemberben akarták bevezetni a közétkeztetésre vonatkozó új szabályokat, de januárra halasztották: legyen idő a felkészülésre. Miként sikerült a rákészülés, hogy állnak a start elébe, érdeklődtünk a megye egyik nagy fekvőbeteg-ellátó intézményében, a Miskolci Semmelweis Kórházban.

– A rendeletet ismertük, volt némi időnk is, hogy felkészüljünk rá – válaszolta dr. Tiba Sándor, a Miskolci Semmelweis Kórház főigazgató főorvosa, beismerve, hogy teljes egészében még nem tudnak megfelelni minden előírásnak, de törekednek rá. Intézményük saját, a dolgozók étkeztetését is beszámítva 2000 adagos konyhát visz, saját alkalmazottakkal.

– Alapvető gond, hogy kiszámoltuk: az előírásoknak megfelelő, jobb minőségű alapanyagok, élelmiszerek drágábbak is, így az egy beteg étkezésére fordított napi költség 100–120 forinttal nő, plusz finanszírozás viszont nincs.

550 forintból

A részletekről Simon Lászlóné élelmezésvezetőt kérdeztük, aki 2013-ban még a rendelettervezetről nyilatkozott lapunknak. Akkor elmondta: a napi élelmezési norma ötödik éve 550 forint, ebből kell kihozni a napi ötszöri étkezést.

– A norma azóta is változatlan: 550 forint betegenként. Mi jelenleg 1300 betegre főzünk, amit kétszerre szállítunk ki: reggel a tízóraival és délben, az uzsonnának szánt süteménnyel, gyümölccsel vagy müzliszelettel és a vacsorával, ami hideg élelem. Nehézséget jelent, hogy a mi kórházunk három kórházrészből áll, továbbá pavilon rendszerű, s hogy a zöldségféléket (paradicsom, paprika, retek, uborka) szeletelve, csomagolva kell eljuttatnunk az osztályokra. A csomagolóanyag viszont annyiba kerül, mint maga a termék. Hiszen az előírás az, hogy naponta 4-szer kell kapniuk a betegeknek zöldséget és/vagy gyümölcsöt, ebből 2-szer nyersen. Meglátjuk, a norma emelése nélkül meddig bírja a kórház. Mindenesetre hétfőtől megpróbáljuk, s majd kiderül, melyik válik be: a szeletelés utáni személyenkénti csomagolás, vagy az osztályonkénti, amit aztán majd helyben bontanak fel, s osztanak szét.

A kórházban elkészítették a hathetes forgású étlapot, ami nagyban hasonlít a korábbiakhoz, a mindennapi gyümölccsel kiegészítve. A nyersanyaghányadokat a diétás étlapon (a „számolgatós” betegeknél) eddig is feltüntették, hétfőtől minden, az osztályokon kifüggesztett étlapon megtalálható majd, miben mennyi zsír, szénhidrát stb. található.

Eddig is mértékletesek voltak

– Ami gond lehet, az a napi fél liter tej vagy tejtermék. Hiába vannak tele az áruházak polcai különféle joghurtokkal, kefirekkel, sajtokkal, mert bár a mennyiséget tudjuk ugyan biztosítani, de abban a kategóriában, amit mi ki tudunk fizetni, szegényes a választék – jelentette ki az élelmezésvezető.

A só- és cukortartalmat illetően sokat nem kell változtatniuk, mert ezen ízesítők alkalmazásánál eddig is mértékletesek voltak. Sós leveskockát, ételport pedig eddig sem alkalmaztak egy az egyben, csak ízesítésre vagy állagjavításra.

ÉM-SZK


Néhány előírás

  • A közétkeztetésben (az óvodákban, iskolákban, idős- és szociális otthonokban, kórházakban) tilos magas – 30 százaléknál több – zsírtartalmú húskészítményt felhasználni, szénsavas vagy cukrozott üdítőt adni, vagy az asztalra só- és cukortartót tenni.
  • A tejhez sem adható cukor, és a teához is csak kevés, ezenkívül csökkenteni kell az ételekben a só adagját is az előző évi mennyiség 10 százalékával.
  • A bölcsődékben nem kaphatnak a gyerekek bő zsiradékban sült ételt, például sült krumplit. A hatévesnél kisebb gyerekek ételeibe sertés- és baromfizsír sem kerülhet.
  • Étkezések között víz és ásványvíz adható, a 18 éven aluliak nem kaphatnak teán és kakaón kívül más koffeintartalmú italt.

  • Komoly oka van...

    Európában a magyarok a legkövérebbek, igaz ez a felnőttekre és a gyerekekre egyaránt. Az elhízás pedig első számú kockázati tényezője olyan krónikus betegségeknek, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. A túlzott cukor-, zsír- és sófogyasztás szintén növeli ezeknek a betegségeknek és így a szívinfarktusnak és az agyi érkatasztrófáknak a kockázatát; az ezek miatti halálozásban Magyarország szintén az elsők között van Európában.

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában