Cukorgyáras "lenni, nem lenni"

Szerencs - A bezárás óta többször felröppent a szerencsi cukorgyártás újraindításának gondolata.Az évszázados hagyománya miatt nehezen lehet tudomásul venni, hogy vége a szerencsi cukorgyártásnak. Főként szakpolitikusok időről-időre bedobják a köztudatba a cukorgyártás újraélesztését az édesipari hagyományú városban.

Honnan lenne pénz?

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az idei csokifesztivál alkalmából járt Szerencsen, és beszélt a cukorgyártás újraindításának lehetőségéről. A miniszter arra utalt, hogy az Európai Unió tervezi az országokra szabott – például a Szerencsi Cukorgyár bezárását is okozó – cukorkvóta megszüntetését, ami lehetőséget adna a cukortermelés növelésére. (A kvótarendszer 2017-ben szűnik meg – a szerk.)

Koncz Ferenc, Szerencs polgármestere kérdésünkre azt mondta, hogy nagy reményeket fűz a cukorgyártás felélesztéséhez.

A szerencsi utca emberével beszélgetve tapasztalhattuk a reménykedők-szkeptikusok megoszlást. A szkeptikusok voltak a vehemensebbek. Az egykori cukorgyár impozáns kapuja előtt állítottunk meg embereket, véleményüket kérve. Nevüket nem vállalták, de véleményt mondtak. „Nézzen csak be – mutatott be László a nyitva tátongó kapun. – Látja, mi van ott? Semmi. Hogy lehetne ebből újra cukorgyárat csinálni? – tette fel a kérdést, amit azonnal meg is válaszolt: „Sehogy. Egyik ismerősöm is szállított régen cukorrépát ide, ma már mást termeszt. Nem fog visszaállni cukorrépára…”

„Nincs realitása…”

Nagy Mihály, a Szerencsi Cukorgyár egyik répabeszállítója, a nagyhalászi Agro-Halász Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gyár bezárásának évében 350 hektáron akartak cukorrépát termelni. A talajt már előkészítették, amikorra kiderült, hogy nem lesz szükség a termésükre.

– Most ennyi idő után újraindítani egy olyan gyárat, amit végül is „felrobbantottak”, szerintem nélkülözi a realitásokat. Mint a többi répatermelő, mi is eladtuk a méregdrága speciális gépsorunkat. Csak az alapgépek összértéke 120 milliót taksált. A 80 milliót érő Holmer répakombájntól negyed áron, a 15-20 milliós vetőgéptől is hasonló vesztességgel kellett megválnunk. Azóta megpróbáltunk alternatív intenzív kultúrákra átállni: paprikát, spárgát, csemegekukoricát termelünk. Százmilliók kellenének, hogy újrakezdhessük… – mondta lapunknak.

ÉM-SZB

Ennyi volt? Vagy van tovább? Mondatok a Szerencsi Cukorgyárról

„A város számára is nagyon fontos, hogy a csaknem 120 éves gyár fennmaradjon, és megélhetést nyújtson mind a benne dolgozóknak, mind a termelőknek.”

Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere (2008. március 1.)

„A cégvezetés valóban bejelentette gyárleállítási szándékát, de a folyamat még nem visszafordíthatatlan. Ami bizonyos, hogy azzal a cukorrépa-mennyiséggel, amire 2008-ra szerződésük van, a termelés nem folytatható. Amennyiben jelentős elmozdulás lenne záros határidőn belül a termelői oldalon, megfontolnánk a gyár további üzemeltetését.”

Pokol Balázs, a Szerencsi Cukorgyárat működtető Mátra Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke (2008. március 12.)

„Ha az EU akaratát a továbbiakban is így teljesítjük, kivágathatják velünk a szőlőt, nem termelhetünk búzát és kukoricát sem. Ez nem szabadverseny, hanem az Unió diktatúrája.”

Visi Ferenc szerencsi önkormányzati képviselő (2008. március 17.)

„Most már nincs mit tenni. A közelmúltbeli fórumok és megnyilatkozások csak színjátékok voltak. Tavaly ősszel kellett volna megegyezni a cukorrépa-termelőkkel.”

Koncz Ferenc szerencsi önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke (2008. március 17.)

„Amióta kiderült a gyárbezárás, gyásznapként beszélnek róla a városban. Az itt lakóknak életet adott a gyár. Fejet hajtok azok elôtt, akik a két világháború alatt is képesek voltak üzemben tartani a cukorgyárat. Mi pedig erre békeidőben is képtelenek vagyunk.”

Dr. Takács István, a szerencsi Bon-Bon Kft. igazgatója (2008. március 17.)

„Képmutató tárgyalássorozatot folytattak a cukorrépa-termelők és a gazdák. Annak ellenére, hogy elérték az adható maximális cukorrépaárat, mégsem álltak ellen a megszüntetésért járó milliós EU-s támogatás összegének. A vesztes ezért a város és a gyár lett…”

Heves János szerencsi önkormányzati képviselő (2008. március 17.)

„Az unió játékszabályai adottak. Piacgazdaságban élünk, amit tudomásul kell venni!”

Dr. Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára (2008. március 17.)

„Ha a kormány elfogadja a tárca ötletét, és azt megvalósíthatónak tartja, akkor akár újjá is éledhet a cukorrépa termesztése a megyében, és egy új cukorgyár is létesülhet Szerencsen.”

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztériumban a környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára (2012. szeptember 7.)