Nézőpont: Ha kisül majd a NAV cipója

Az igazi probléma az, hogy annak a nyomásnak, amit a rendkívül olcsó munkaerővel, a környezetvédelem és más előírások lenullázásával előállított áru fejt ki az európai kereskedelemre, gyakorlatilag nem lehet ellenállni. Kiss László jegyzete.

Az albán pékek most megszívják: olvasom a napi sajtóban. Rájuk száll az adóhatóság, merthogy túl sok a gyanús körülmény. Hát igen, az éberség. Nagyjából az első üzletek megjelenése után felmerült bármelyik földi halandóban, ez hogy érheti meg? Miként lehetséges, hogy ami másnak ráfizetéses, nem megy, az egyszerre másnak csak megy. Megjelennek a pékségek egymás után tele egyébként finom – sokak szerint alacsony minőségű –, olcsó pékáruval, és még csak nem is a kültelkeken, hanem jó helyeken, nem olcsó üzlethelyiségekben.

Valami titok van, mert minden ugyanannyiba kerül nekik is, mint bármely más földi halandó péknek. Hogy ez a titok mi, azt majd most az adóellen­őrök megpróbálják kideríteni állítólag, hát kíváncsi vagyok az eredményre. Végül is engem, mint kiflievőt az érdekel legjobban, hogy legyenek ilyen boltok, ahol friss áru vár egész nap, jó választékban, meglehetősen olcsón. Ha a vizsgálódás eredménye az lesz, hogy bezárnak, szomorú leszek. Akkor is, ha esetleg tudom, tényleg sumákoltak valamit, és ez rossz volt az államkasszának, a minden reggeli kiflimben ott volt némi rejtett állami pénz is, be nem fizetett adó. Tehát végül is drágább volt a reggelim, mint elsőre látszott, mert a hiányzó adóforintok miatt meg más drágult az életemben, vagy legalábbis nem lett olcsóbb.

De hát ilyenek vagyunk mi egyszerű magyar honpolgárok. Egyszerűen tojunk a nagyobb összefüggésekre, és szeretnénk egyszerűen olcsón venni, jobban élni. Hiába tudjuk, hogy a kínai ruházati cikkek megölték a hazai varrodákat, és munkahelyek tízezrei szűntek meg, mégis megvesszük az olcsó gatyát, trikót, akármit. Egyedül az élelmiszer kivétel, mert azért a magyar néha drágább, de tuti jobb is.

Annyira senki nem öntudatos, hogy drágábban vegyen garantáltan olyan terméket, ami leadózott, nálunk hajt hasznot, és teremt munkahelyet. Nemcsak azért nem tesszük, mert egyszerűen csak a legolcsóbbra futja, hanem mert kissé összekeveredtek már a tiszta frontvonalak. Amit nem kínai boltban veszünk, az is ott készült, csak kicsit utána kell járni. Nemrég Törökországban jártam, s felvilágosított egy bennfentes, hogy tonnaszám viszik a hamisított márkás cuccokat a puccos nyugati üzletekbe is. Semmi sem az, aminek látszik…

Az igazi probléma az, hogy annak a nyomásnak, amit a rendkívül olcsó munkaerővel, a környezetvédelem és más előírások lenullázásával előállított áru fejt ki az európai kereskedelemre, gyakorlatilag nem lehet ellenállni. Elsöpör mindent, vagy így vagy úgy. Végül is persze nem elképzelhetetlen egy olyan világgazdaság, hogy a munkamegosztásban kialakulnak a nagy kézimunkaigényű tömegtermékek olcsó előállítói, más országok meg szállítják azt, amiben ők jók, technológiákat, vagy épp élelmiszert.

De azért azt nehéz elképzelni, hogy kiflit sütni gazdaságosan és sikeresen, kisüzletek hálózatával itthon mi nem tudunk, de ha idejönnek a kies Albániából, nekik megy a dolog. Vagy mi vagyunk hülyék, vagy az albánok pékzsenik. Ha kisül a NAV cipója is, talán kiderül.

- Kiss László -