Bartók Béla romantikus arca

Miskolc - Három mű a zeneszerző korai és legutolsó korszakából.Bartók Béla első műveire a német késő romantika (Brahms és Richard Strauss), valamint a magyar nemzeti romantika (Liszt, Mosonyi, Erkel) művészete hatott – írja Pándi Marianne zenetörténész. Munkatársával és barátjával, Kodály Zoltánnal együtt tehernek érezte, hogy mennyire rátelepedett az akkori magyar zenei életre a német zenekultúra; s a tömegízlést kiszolgáló dilettáns magyarnóta-kultuszt sem tudta elfogadni.

Kossuth – szimfóniai költemény

1903-ban írt művét maga Bartók nevezte szimfóniai költeménynek. Első nagyzenekari kompozícióját Strauss programzenéinek mintájára alkotta. Az ifjú Bartók ugyanakkor Liszt és Erkel hagyományainak folytatására is vállalkozott, amely elhatározása nem kizárólag zenei ösztönzésből, hanem a kor politikai közhangulatának hatására jött létre. A millenniumot követő évtized hazafias eszmélésének jegyében Bartók felbuzdulása szerencsésen találkozott kortársaiéval. Első és talán egyetlen találkozás ez a nagy zeneköltő életében, rövid időszak, amikor a körülötte levő világgal teljes összhangban hallatja szavát, és azt meg is értik. Bartók a magyar függetlenség jelképét Kossuth alakjában látta, az ő személyén keresztül élte át a szabadságharc diadalának mámorát és szenvedte el bukását. Szimfóniai költeményéhez a zeneszerző a következő magyarázatot fűzte: „A magyar történelemben 1848 egyike a legnevezetesebb esztendőknek: ekkor tört ki a magyar szabadságharc: élet-halál küzdelem, melynek célja volt véglegesen megszabadulni az osztrákok és a Habsburg-dinasztia uralma alól. A forradalom vezetője, lelke Kossuth Lajos volt. — 1849-ben az osztrákok látván, hogy a magyar csapatokkal szemben egyre-másra vereséget szenvednek, segítségül hívták az oroszokat, kiknek sikerült a magyar hadsereget teljesen legyőzniök. Így látszólag örökre megsemmisült a magyar államiság.

A mű budapesti bemutatóját viharos próbák előzték meg. A Filharmonikusok osztrák trombitása tiltakozott a császárhimnusz kigúnyolása ellen. A közönség azonban az 1904-ben elhangzott bemutatót lelkesen fogadta. A Kossuth-szimfónia Bartók életében nem hangzott el többé, és nyomtatásban is csak a befejezést képező Gyászinduló jelent meg, Bartók zongoraátiratában.

I. szvit.

Az Első szvit sokat ígérő fiatalkori kompozíció, magán viseli századunk első évtizedeinek művészi hatásait, törekvéseit, eszményeit és tévedéseit. A hatások, amelyek 1905-ben Bartók zenéjén nyomot hagytak, részben Liszt, Erkel és Mosonyi magyar későromantikájából, részben Richard Strauss merész és divatos műveiből szűrődtek le. A zeneszerző arra törekszik, hogy elődeinek magyaros hangját a nyugatról éppen elsajátított zenei nyelvvel hozza összhangba. Egy évvel utóbb, 1906-ban kezdett Bartók, Kodállyal együtt, népdalokat gyűjteni, és ekkor ébredt rá, hogy az I. szvit idején magyarosnak vélt verbunkos-hang nem azonos a magyar nép ősi dallamkincsével. Ez a tévedés azonban merőben filológiai jellegű, mit sem von le a mű hazafias lobogásának hevéből, hangzásának üdeségéből, formálásának nemes arányaiból. Az I. szvitet Bécsben mutatták be 1905-ben.

III. zongoraverseny

Bartókot életének utolsó évében főként egy titkos terv foglalkoztatja, ennek érdekében még sokat ígérő felkéréseket is visszautasít. „Szeretnék anyu (Pásztory Ditta zongoraművész – BG) számára egy zongorakoncertet írni, ez a terv már régóta a levegőben lóg - avatja be Péter fiát. - Ha ő ezt 3-4 helyen eljátszaná, akkor ez már annyi pénzt jelentene, mint az egyik elhárított megrendelés.”

1945 nyarán, Saranac Lake-ben nagy munkakedvvel dolgozik. Feljegyzi az itteni madarak dalolását - és dallamukat beleépíti a versenymű lassú tételébe. Ugyanennek az Adagio religiosonak az elején mintha Beethoven a-moll vonosnégyese híres lassútételének hangvételét idézné, korálszerű, nyugodt dallamaival, egyszerű harmóniáival - a felgyógyult beteg hálaénekét. Mert valóban azt hiheti: gyógyul.

Annál váratlanabb szeptemberben a rohamos romlás. New Yorkba visszatérve kiújulnak lázrohamai. Szinte megszállottan dolgozik tovább, egy idő után már az ágyban fekve. Fogalmazvány formában lényegében végigírja a darabot; a zárótaktushoz szokatlan módon nyomatékosan odaírja: vége. A zenekari partitúra tisztázatával azonban nem készül el teljesen. Péter fiával még behúzatja a zárótétel ütemvonalait, 17 taktusnyi zenekari szólam üresen marad, amikor kórházba szállítják. Ezeket a hiányzó szólamokat utóbb Serly Tibor egészítette ki.

ÉM