Március 15. - Bronzból öntött Petőfi-szobor Putnokon

Putnok - Március idusán új Petőfi-szobrot avattak Putnokon.A gömöri városban többszázan vettek részt az eseményen, amelyen elsőként dr. Laczkovich Katalin szólt az ünneplő közönséghez. A Putnok Városért Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte: 1948 nagy esemény volt egy putnoki ifjúsági szervezet életében. A világháború romjain megszületett a szabadság, az akkori helyi fiatalok pedig arra az elhatározásra jutottak, hogy a forradalom százéves évfordulójának emlékére, nemzetünk egyik legnagyobb költőjének méltó emléket állítanak. Az elhatározást tett követte, két színdarab bemutatásával teremtették elő a szobor elkészítésének anyagi fedezetét.

- Most hasonlóan nagy dolognak lehetünk szemtanúi - folytatta Laczkovich Katalin. - 1997-es megalakulásunk után azt a célt tűztük magunk elé, hogy a putnokiak érdekében a város építését, szépítését kívánjunk szolgálni. Több köztéri alkotás magán viseli az egyesület munkáját, amihez méltó partnert találtunk Kónya István művésztanár személyében, aki egyszersmind az egyesület elnöke is, a munkáját pedig ellenszolgáltatás nélkül végzi. Ezen a téren láthatjuk államalapító Szent István király és az ősi magyarság jelképének számító turul-szobrot is, amely ugyancsak az ő kezének a munkáját dicséri.

"Nem engedünk a 48-ból"

A putnoki Petőfi-szobor megérett arra, hogy felváltsa egy teljesen új alkotás, hiszen az előző majd fél évszázadon keresztül viselte az időjárás viszontagságait. A költő bronzból öltött alakjával a gömöri településen méltó emléket állíthattak Petőfi Sándornak. Az alkotást Laczkovich Katalin mellett, Tamás Barnabás polgármester és Riz Gábor, országgyűlési képviselő, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke leplezte le.

- Számunkra 48 nagyon sok mindent üzent - szögezte le putnoki beszédében Riz Gábor. - Elsősorban azt, hogy a magyar nem vesztes nemzet. Van nyelvünk, van tudásunk, van tartásunk, van erkölcsünk és önálló akaratunk. Ezért nem engedünk a 48-ból. Nem engedünk a polgári szabadság, a nemzeti függetlenség mércéjéből, amelyet ükapáink ezen a napon 1848-ban felállítottak. Ez a nemzet legyen nagykorú, büszke, független, és a jövőbe bizakodva tekintő. Ezek legyenek lelkületünk alapjellemzői. Ne a csüggedés, a kilátástalanság vagy a gyávaság, mert nem ezt tanítja nekünk 48 márciusa. Akkor is és ma is egyet akar a magyar nép. A felemelkedést, a szabadságot és a fejlődést, és hogy a környező népek tengerében büszkén állhassunk ki magyarságunkért.

ÉM-ME